Nagyszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszőlős (Виноградів)
Nagyszolos latkepe.jpg
Nagyszőlős látképe
Nagyszőlős címere
Nagyszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang város
Alapítás éve 1262
Polgármester Bocskai István
Irányítószám 90300
Körzethívószám +380 3143
Népesség
Teljes népesség 25 383 fő (2006)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 117 m
Terület 32,09 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszőlős (Ukrajna)
Nagyszőlős
Nagyszőlős
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 23° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 23° 01′ 30″
Az egykori főtér

Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján a Nagyszőlősi járás székhelye. Ma 24 275 lakosának csupán 15%-a (3400 fő) magyar.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beregszásztól 35 km-re délkeletre a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely. Tekintettel arra, hogy 1953-ban változott a szöllő szavunk szőlőre, 20. század eleji magyar neve Nagy-Szőllős, míg ruszin neve Szevljus, jiddis neve Széles vagy Szélis volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1262-ben Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. A település kezdetben szabad királyi város volt, mely már 1262-ben kiváltságlevelet kapott Árpád-házi IV. Bélától, 1329-ben pedig az Anjou-dinasztiából származó Károly Róbert adományozott gazdasági és kereskedelmi előjogokat a helységnek. Azonban a 14. század végére – elveszítve kiváltságait – földesúri hatalom alá került.

A Fekete-hegyen már a honfoglalás után kisebb erődítményt emeltek eleink, hogy védje a vidéket a besenyő betörések ellen, ám ez később elenyészett. 1308-ban azután Károly Róbert engedélyt adott Borsa Bekének a várépítésre, aki hamarosan fel is húzatta az erősség falait. Testvére, Borsa Kopasz, a tiszántúli kiskirály azonban összeesküvést szőtt az oligarchák uralmát megtörő uralkodó ellen, aki ezért keményen fellépett a Borsa családdal szemben, s egyebek mellett 1315-ben megostromolta, bevette és leromboltatta a nagyszőlősi várat, melyet viszont hamarosan újjáépített, és feleségének, Mária királynénak adományozott. A királyi hitves halála után azonban az erősség az enyészeté lett. Évtizedek teltek el, mire I. Zsigmond 1399-ben várépítési engedélyt adott Perényi Péternek, aki a törökök ellen vívott nikápolyi csatában mutatott vitézségéért ugyanebben az esztendőben királyi adományként megkapta Nagyszőlős városát.

A Tisza mentén futó Só-utat védő Ugocsavár azonban nem lett hosszú életű erődítmény, 1557-ben ugyanis a királyi Magyarországot uraló Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség között dúló háború során lerombolták. Azóta rom.

1717-ben a betörő tatárok csaknem egész lakosságát kipusztították. 1880-ra már 4400 körülire emelkedett a lakossága, 1881-ben polgári iskolája nyílt.

1910-ben 7811 lakosából 5943 magyar, 1266 ruszin és 540 német vagy jiddis anyanyelvű, illetve 3311 görög katolikus, 2237 izraelita és 1124 református volt. A trianoni békeszerződésig és 1939–1944 között Ugocsa vármegye székhelye volt.

1944. május végén három szerelvénnyel 9840 zsidó állampolgárt deportáltak magyar csendőrök a város pályaudvaráról Auschwitzba (köztük a város lakosságának 32%-át), akiknek 95%-a pusztult el, majd év végén a maradék magyar férfilakosságot az oroszok, akiknek 70%-uk pusztult el.

2001-ben a lakosság 26% volt magyar.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagyszőlősi Fekete hegy
A Nagyszőlősi Kankó vár romjai
  • A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
  • Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll. A kastélyt 1573-ban említik először, a 17. és 18. században barokk stílusban építették át.
  • Mai barokk ferences temploma és kolostora 1744-ben épült, 1889-ben átépítették.
  • Nagyboldogasszony temploma a 13. században épült, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 20. század elején helyreállították. 1945 után berendezése elpusztult, csak 1989-ben lett újra az egyházé.
  • Ferences kolostorát a 15. században alapították. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták, a szerzeteseket megölték, Kapisztrán Szent János Újlakról ide hozott testét kútba dobták. A ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza, de a kolostor 1747-ben leégett. Mai épülete 1889-ben épült.
  • Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban.
  • A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kastéllyal szemben levő házban lakott Bartók Béla 1889 és 1892 között, édesanyja itt volt tanítónő. 1892-ben itt a vármegyeházán lépett fel először saját szerzeményével.
  • Itt született 1789-ben Csorba József orvos, fizikus.
  • Itt született Majos János kuruc kapitány.
  • Itt született 1859-ben Révész Imre festőművész (aki itt a temetőben is nyugszik).
  • Itt született 1877-ben Nagy Endre író, színigazgató.
  • Itt született 1888. december 13.–án Obermayer Ernő vegyészmérnök, mezőgazdász, Kossuth-díjas (1949), az MTA l. tagja.
  • Itt született 1894. december 31-én Grassy József magyar honvédtiszt, később a Waffen-SS tisztje.
  • Itt született Gegesi Kiss Pál (1900–1993) orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, az MTA tagja.
  • Itt született 1904. augusztus 5-én Csáky Mihály (1904-1974) nagybirtokos, csehszlovákiai magyar politikus.
  • Itt hunyt el 1923-ban Ráthonyi Ákos, korának népszerű operett- és népszínmű-énekese.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszőlős testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Fehérgyarmat Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magyarország Magyarország Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.ukrcensus.gov.ua/ A 2001-es népszámlálás kárpátaljai adatai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]