Nagy Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Endre
Nagy Endre.jpg
Nagy Endre
Születéskori neve Grósz Endre
Született 1877. február 5.
Nagyszőlős, magyar 1867-1918
Elhunyt 1938. május 5. (61 évesen)
Budapest, magyar 1919-1946
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, író, konferanszie, kabaréigazgató

Nagy Endre, született: Grósz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5.Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, ami a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923-1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében

Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferansziaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Nagy Endre: Konferansz a körmondatról:

Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Siralmak könyve (1896)
  • Tarka krónikák (1903)
  • Gyönyörű lovagkor (elbeszélés, 1905)
  • A Geödhyek (regény, 1905)
  • Apostol a Hódságon (regény, 1907)
  • Egynapos özvegy (regény, 1907)
  • A misokai földkirály és egyéb elbeszélések (1908)
  • A zseni (tragikomikum, 1911)
  • A miniszterelnök (komédia, 1912)
  • A polai győző (elbeszélés, 1913)
  • Tábori levelek (1915)
  • A nagy háború anekdotakincse (1915)
  • Szeplőtlen asszony (regény, 1916)
  • Sienai Szent Katalin vőlegénye (elbeszélés, 1916)
  • Oh, az a vén kujon (regény, 1917)
  • Erdély fia (drámai költemény és elbeszélés, 1917)
  • A Magócsy csirkék története (elbeszélés, 1918)
  • Lukits Milos kalandjai (elbeszélés, 1927)
  • Hajnali beszélgetések Lukits Miklóssal (1928)
  • A nyárspolgár (1930)
  • Fatornyos hazám (1932)
  • Szerelmesek kalauza (1934)
  • A kabaré regénye (1935)
  • Párizs (1935)
  • Egy város regénye (1936)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Nagy Endre témában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre (író) témájú médiaállományokat.