Pásztor Árpád
| Pásztor Árpád | |
.jpg) | |
| Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915) | |
| Született | Pikler Árpád 1877. április 12. Ungvár |
| Elhunyt | 1940. október 26. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Freund Mária |
| Gyermekei | Pásztor Miklós |
| Foglalkozása | író, újságíró, műfordító |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Árpád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pásztor Árpád, született Pikler[2] Árpád (Ungvár, 1877. április 12. – Budapest, 1940. október 26.[3]) magyar író, újságíró, riporter, műfordító.
A Magyarország, a Budapesti Napló és az Az Est munkatársa volt. Riportjaiban a világ számos országából tudósította a lapokat.
Élete[szerkesztés]
Pikler Lipót és Singer Jozefa gyermekeként született zsidó családban. Nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra.[4] A Szentkirályi utca 22-ben lakott a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályája elején szocialista volt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben, ám 1920-ban a Tanácsköztársaságot bíráló regényt írt. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben származása miatt indexre került. A regénybeli nagy Pásztort Molnár Ferenc róla mintázta. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár) együtt longamétáztak[5] a Fa téren (ma: Boráros János / Boráros tér)
„A Muzi” című regényében örökítette meg gyermekkori élményeit.
Házastársa dr. Freund Mária (1888–1951)[6] volt, akivel 1912. május 16-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[7]
Könyvei[szerkesztés]
- Jézus; Singer-Wolfner, Bp., 1899
- Niobe. Énekes játék egy amerikai bohózat után; zene Stoll Károly, szöveg Pásztor Árpád; Lampel, Bp., 1902 (Fővárosi színházak műsora)
- Versek. 1899-1902; Lampel, Bp., 1902
- ifj. Ábrányi Emilː A ködkirály. Fantasztikus opera; szöveg Pásztor Árpád; Operaház, Bp., 1903
- Új versek. 1903-1907; A Nap, Bp., 1907
- Tengeren, tengeren túl; Grill, Bp., 1909 (Magyar írók arany könyvtára)
- Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornélː Humor a politikában. Karcolat; Korvin, Bp., 191? (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Pesti krónika; A Nap Ny., Bp., 1910 (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Turfhumor. 47 víg eset; Nap Ny., Bp., 1911 (Vidám könyvtár)
- Budapesttől a Föld körül Budapestig; Nyugat, Bp., 1911
- Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap, Bp., 1913 (Vidám könyvtár)
- Savitri vagy A hitvesi hűség diadala. Költemény 1 felvonásban; Rózsavölgyi, Bp., 1913
- A lányom. Vígjáték; Rózsavölgyi, Bp., 1913
- Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap, Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap, Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
- Vengerkák. Regény; Dick, Bp., 1915
- Találkozásom Poe A. Edgarral. Költemények, tanulmányok; Dick, Bp., 1916
- Regényalakok; Dick, Bp., 1916
- Góth Sándor–Pásztor Árpád: Vengerkák. Színmű; Dick, Bp., 1917
- Őszi szántás; Dick, Bp., 1918
- Princesz. Történet egy babagyárból; Athenaeum, Bp., 1919
- Kelemenék. Kis regény 1919-ből; Athenaeum, Bp., 1920
- Pintér Mari Amerikába megy. Kisregény; s.n., New York, 1921
- New York. Regény; Dick, Bp., 1922
- A színésznő férje. Regény; Dick, Bp., 1923
- Magnetic. Színjáték; Marton, Bp., 1924 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
- Amerika Kanadától Panamáig; Világirodalom, Bp., 1924 (A hat világrész. Utazások és fölfedezések)
- Walt Whitman (Budapest, 1922)
- Tolsztoj tragédiája (Budapest, 1925)[8]
- Gina és Rozamunda (Vajda János életregénye, Budapest, 1927)
- A Muzi (regény, 1930). MEK; teljes szöveg
- Végzetes kör (regény, Budapest, 1931).
„Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca [ma: Pollack Mihály tér], kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca [ma: Bródy Sándor utca], – de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.”
– A Muzi
- Pásztor Árpád Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak egyik ihletője volt. A Muzi c. könyv szintén ifjúsági regény (alcíme: „A múzeumkerti fiúk”).
Műfordításai[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti akv-i bejegyzésében Pichler.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 708/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 59194. sz rendelete.
- ↑ Ütőfával labdát röptető csapatjáték.
- ↑ Pásztor Árpádné Freund Mária halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 190/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 598/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Pásztor, Árpád. Tolsztoj tragédiája. Budapest: Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 199. o.. ISBN 978-963-417-152-2
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter, Budapest, Magyar zsidó lexikon, 1929
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk[szerkesztés]
- (1928) Összefoglaló könyvszemle / Pásztor Árpád. Irodalomtörténet 17. évfolyam (7–8. szám), 311–320. o.
- Gulyás Pál (1941). Elhunytak (Nekrológ). Irodalomtörténet 30. évfolyam (1. szám), 34–35. o.
