Csarnatő
| Csarnatő (Черна) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Nagyszőlősi járás |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1300 |
| Irányítószám | 90340 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 0,42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Terület | 5295 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csarnatő
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 08′ 13″, k. h. 23° 11′ 30″ | |
Csarnatő település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszőlőstől keletre, a Csarna-patak forrásvidékén, a Nyaláb vártól keletre, a Veléte hegy tövében, Kistarna, Tiszakirva és Rákospatak közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Csarnatő és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, melyet az 1895-ben itt végzett ásatásokkor itt talált kurgán, vagy halomsírszerű, vizesárokkal körülvett domb belsejében talált nagyméretű kövekből épített sírkamra is bizonyít.
A Nyalábi vár-tól kissé keletre fekvő település egykor a Nyalábi uradalomhoz tartozott, és annak sorsában osztozott. Főbb birtokosai a Nyaláb vár urai: a Drágffyak, majd 1405 után a Perényiek voltak.
1910-es népszámláláskor 853 lakosa volt, ebből 36 magyar, 119 német, 693 rutén, melyből 18 római katolikus, 716 görög katolikus, 118 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.
Fényes Elek történelmi földrajzában írta a településről: "Csarnatő orosz falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, a nyalábi uradalomban: 353 görög katolikus lakossal, s fiókegyházzal. Fekszik a Veléthe hegy tövében. Utolsó postája Nagyszőlős."
Nevezetességek [szerkesztés]
- Csarnatői halom, vagy vármaradványok.
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek történeti földrajza.
