Géberjén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Géberjén
Templom geberjen.jpg
Református Templom, balra mellette a lelkész-ház
Géberjén címere
Géberjén címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Kovács Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4754
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 496 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 99,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Géberjén  (Magyarország)
Géberjén
Géberjén
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″
Géberjén  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Géberjén
Géberjén
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Géberjén weboldala

Géberjén község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 14 km, Fehérgyarmat 9 km, Kocsord 6 km, Fülpösdaróc 3 km, Győrtelek 2 km-re található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, X-XIII. század közötti keletkezésére utal. A hazai latin Gabrianusból származó Gabrian „Gábor” személynév van benne. Ebből, vagy hasonulással Gábrién> Gébrién > Géberjén fokozatokon keresztül, vagy pedig a Gabrián> Gáborján-ból hangrendi átcsapással jött létre a Géberjén név (Szab.Szatm.47, FNESz.). Ez utóbbi lehetőséget valószínűsíti a történeti Gaboryanzeg és a vele párhuzamosan előforduló Geberienzegh adat (Maksai 139.). Ezekben a -szeg (jelentése: „éles folyókanyar”) arra utal, hogy a falu a Szamos egyik hatalmas kanyarulata mellé települt. Ez utóbbi névforma sem veszett ki a lakosság emlékezetéből. Pesti Frigyes adatközlője is említi 1864-ben, hogy a falut régen Gáborjánszeg-nek nevezték, s a ma élők is úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. A -szeg névelemről pedig úgy tudják, hogy a község határába beékelődő, de hivatalosan Győrtelekhez tartozó Szeg nevű dűlővel azonos. Ennek legdombosabb része a Szállás, ahová a hagyomány szerint a háborúk, árvizek elől a lakosság menekült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Géberjén neve a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel, ekkor Gabrian alakban írják. Bár az oklevél nem nevezi villának "falu"-nak, de valószínűleg már akkor lakott hely volt.

A XV. század-ban a Matucsinaiak ősi birtoka (1387: p. Gabrien), de a család 1387-ben hűtlenségbe esett, és emiatt elvesztették a falut, a Rozsályi Kúnok, Szántai Petőfiek kapták, tőlük pedig leányágon a Báthoriakra szállt.

1395-ben a Kúnok részét a király visszaadta a Matucsinai családnak, de 1436-ban ismét elvette tőlük, és ezt a részt is a Báthoriak kapták.

Kisszámú lakossága egy időre bizonyára elhagyta, mert a XV. században több oklevél pusztának nevezi, más a birtoktestről szóló írások, pedig meg sem említik. Gyors pusztulása és bizonytalan helyzete a Szamos közelségével és itteni kanyargós szakaszának gyakori áradásával magyarázható.(Maksai 139).

A 15. században a Báthoriak mellett a Fülpessi, Matucsinai és Rosályi Kún család-oknak volt benne birtokuk.

A 16. században ugyane a családoknak van itt birtoka.

A 17. században a Báthoriak része előbb a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett.

Mint az ecsedi uradalom egyik faluja, osztozott a többiek sorsában.

1746 és 1748 között Géberjén is Károlyi Ferenc gróf tulajdonába került, az első népszámlálás idején (1784-86) pedig Károlyi Antal volt a földesura (Ébele: Ecsedi uradalom)

A 20. század elején a Jékeyek a fő birtokosai, Borovszky szerint a család egyik őse, Ferenc már 1659-ben királyi adományt kapott rá (de bizonyára csak az egyik részére).

A Szamos nagy kanyarulatai mellé épített falu sokat szenvedett az árvizektől. A XV. századi pusztásodását is feltehetőleg a gyakori árvizek okozták. A szájhagyomány a későbbi időkből is több pusztító árvíz emlékét őrzi, így az 1882. évit, amikor az egész települést elöntötte a víz.

A folyó legutóbb 1970. május 14-15-én árasztotta el Géberjént.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei, műemlékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1883-ban épült, az előző 1720-ban készült paticsfalú templom és fa harangláb helyén.
  • Jékey-kúria - 1810 körül készült klasszicista stílusban. Jékey Imre építtette.
Jékey kúria "bene" felői nézete (volt lovaglópálya)
Jékey kúria a kastélypark felőli nlzetben
  • Található a Kastélykerttől keletre egy régebbi kúria maradványai is, feltehetőleg az idősebb Jékey család lakott benne, felújítása folyamatban van.
Másik Jékey kúria, a holt Szamos mellett

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borovszky S.: Szatmár vm. 1908
  • Maksai F.: A középkori Szatmár vármegye
  • Kálnási Á.: A mátészalkai jár. földrajzi nevei.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]