Kálmánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmánháza
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Kistérség Nyíregyházai
Jogállás község
Polgármester Urszuly Sándorné[1]
Irányítószám 4434
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1853 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 54,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálmánháza (Magyarország)
Kálmánháza
Kálmánháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 02″, k. h. 21° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 02″, k. h. 21° 34′ 59″
Kálmánháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kálmánháza
Kálmánháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Kálmánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálmánháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati, a Nyírség nyugati részén található.
Nyíregyházától 14 km-re, Hajdúnánástól 12 km-re, Hajdúdorogtól 11 km-re, Újfehértótól pedig 10 km-re fekszik. Megközelíthető az M3 autópályáról (3 km).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első tanyát,az 1913-ban Szegegyházán felszínre került okmányok szerint Beck Pál alapította 1775-ben. Birtoka kb. 2 ezer hold, s ezen a területen kb 15-20 család élt. A mai Kálmánháza területét, 8 család művelte meg. Beck Páltól veje Dégenfeld Gusztáv gróf örökölte a birtokot, majd gyermekei Imre és Ilona.

Az uradalom középontja az akkor Újfehértóhoz tartozó tanyákból, és a Nyíregyházához tartozó tirpák birtoktanyákból szervezték községgé 1949-ben. 1950-től önálló tanácsú községgé alakult. Ma is önálló település. Régmult időkben állt itt egy turul-szobor a magyar ősök tiszteletére, (a mai római katolikus templom helyén) amit Trencsényi János és családja állíttatott 1937-ben. Azonban a szocializmusban az akkori vezetés eltávolíttatta a madarat az emelvényröl. Így ma csak az emelvény áll.

A falu nevét – ami 1904-ig Bogárháza – az eddigi elemzők és történészek úgy tudták, hogy minden valószínűség szerint Tisza Kálmánról kapta, aki a Dégenfeld birtokot a felesége révén szerezte meg. Ezután kapta mai nevét a település. Kálmánháza.

Az uradalmi magtárból átépített templom, melyet a római és görög katolikus hívek egyaránt használtak, ma sajnos már nem áll. Helyében a 80-as években a hívek és az egyház adományából külön római, és görög katolikus templomot építettek. A ma is álló evangélikus templom egykor más funkcióval is el volt látva. Mivel a falu legmagasabb pontjára építették, a harangtoronyból kitűnő kilátást biztosított a környező földekre, tanyákra, és magára a falura. Ezért falusi férfiak figyelőszolgálatot láttak el itt, hogy ha tüzet észlelnek, azonnal tudjanak cselekedni.

A falu híres szülöttje, és tanítója volt Rákos Sándor.

Az intézmények cimei:

  • Orvosi rendelő - Rózsa köz 2.
  • Polgármesteri Hivatal - Nyíregyházi u. 71.
  • Posta - Nyíregyházi u. 63/a
  • Rendőrség (Körzeti megbízott) - Róza köz 2/d
  • Gyógyszertár - Nyíregyházi u. 63.

Falusi vendégház-Villa Elyzabeth - Dorogi út 76.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom
  • Római katolikus templom
  • Görög katolikus templom
  • Hősök emlékműve
  • Meggyalázott Turul szobor
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kálmánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]