Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal

Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- vasútvonal
Bzmot motorvonat Zajtán
Vonalszám:	113
Vonal:	Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta
Hossz:	101 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Maximális sebesség:	60 km/h
Jelmagyarázat  100c, 100b vonalak 0 Nyíregyháza (Nyírvidéki Kisvasút) 100-as vonal Budapest felé 14 Nagykálló 112 23 Kállósemjén 30 Máriapócs 110 38 Nyírbátor 43 Nyírcsászári 47 Hodász 52 Nyírmeggyes 111 58 Mátészalka 115 64 Kocsord 66 Kocsord alsó 114 70 Tunyogmatolcs 71 Tunyogmatolcs-alsó 76 Fehérgyarmat 80 Penyige 84 Nagyszekeres 86 Kisszekeres 89 Jánkmajtis 96 Gacsály 99 Rozsály 101 Zajta Magyar-román államhatár Szatmárnémeti

A Nyírséget átszelő Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú vasútvonala.

Története

A ma ismert vonal elődjének Nyíregyháza és Mátészalka közötti vonalszakaszát a Szabolcs vármegyei HÉV társaság építette. A társaság első, 56,9 km hosszú vasútvonalát 1887. augusztus 20-án nyitották meg. A síkvidéki jellegű vonalszakaszon jelentéktelen mennyiségű földmunkát végeztek, a pálya 22,7 kg/fm tömegű, „l” jelű sínekből épült.

Mátészalka vasútállomása erdetileg a város központjában volt. Az 1900-as évek elejére a Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV tervezésekor nyilvánvalóvá vált ennek hátránya, mivel a vasút nem volt innen továbbépíthető, viszont az új vasútvonal észak-dél irányú átmenőforgalmat kívánt meg. Ennek érdekében új vasútállomást építettek 1905-ben a régitől délre, amelyben a nyíregyházi, csapi, nagykárolyi és az 1908-ban megépülő csengeri vonalak csatlakozni tudtak. A régi állomásépületet nem bontották el, így az ma is látható a városban.

A vasútvonal Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti másik szakaszát, a Szatmár–Fehérgyarmati HÉV társaság építette. A 39 km hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült vasútvonalat 1898. augusztus 25-én adták át.

A vasútvonal elsősorban a Szamos és Felső-Tisza vidéke mezőgazdasági áruinak szállítását szolgálta.

A trianoni békeszerződés a Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti vonalat Zajtánál kettévágta, így az ország területén maradt vonalszakasz teljesen elszakadt a békeszerződés utáni magyar vasúthálózattól. Az 1925 végére elkészült Fehérgyarmat-Kocsord–Mátészalka összekötő szakaszon – amely Kocsord alsó állomásnál csatlakozik a Mátészalka–Csenger-vasútvonalba – csak 1926. január elsején indult meg a közlekedés. Észak-Erdély 1940-es visszatérésével a határátmenet visszaépült, a forgalmat 1940. december 11-én vették fel. A szintén újranyitott csengeri útiránnyal együtt így négy éven keresztül két vasútvonal is összekapcsolta Mátészalkát Szatmárnémetivel. A Második világháború után azonban újra felbontották a vasúti kapcsolatokat, amikor Szatmárnémeti visszakerült Romániához.

Közelmúlt

(Debrecen)-Mátészalka-Fehérgyarmat szakaszon M41 vontatta személyvonatok és Desiro-k járnak. A Fehérgyarmat-Zajta szakaszon Bzmot motorkocsik jártnak, kivéve a közvetlen Zajta-Budapest vonatokat, melyeket M41-es mozdony vontat. Fehérgyarmat–Zajta között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt, azonban a 2010/2011. évi menetrendváltással 2010. december 12-én újraindult. A 2009-es vonalbezárással tervben volt a Nyíregyháza–Nyírbátor szakasz bezárása is, de ez a vonalszakasz kikerült a végleges listából.