Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén departemento blazono.jpg
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megyeszékhely Miskolc
Kistérségek száma 15
Települések száma 358
megyei jogú városok 1
egyéb városok 27
ISO 3166-2 HU-BZ
Népesség
Teljes népesség 684 793 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 97,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7247,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Borsod Abauj Zemplen.svg
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elhelyezkedése Magyarországon
Borsod-Abaúj-Zemplén megye weboldala

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhelye Miskolc.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). (A Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).[2]

Éghajlat

Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7–800 mm).

Vízrajz

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye védett természeti értékeinek listája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diósgyőr vára Nagy Lajos király szobrával

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található.

Középkor

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegyék történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyéket is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kiváltak ezekből a megyékből és önálló vármegyékké alakultak. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

Ezen vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez; lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt (besenyők – emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő –, vallonok – Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke –, csehek, németek). A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.

A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.

Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

Korai újkor

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.

Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.

Modern kor

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakítása 1950-ben
(1 Nógrád-Hont megye, 2 Szabolcs megyétől Borsod-Abaúj-Zemplénhez, 3 Borsod-Gömör megyétől Heveshez, 4 Szatmár-Bereg megye, 5 Debrecen tjv., 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megszűnt 1949-es megyehatár)

A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.

A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Abaúj megyéhez öt járás tartozott (Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci és Szikszói), Borsod-Gömör megyéhez nyolc (Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkeresztesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki és Sajószentpéteri), Zemplén megyéhez pedig négy (Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji). A megyerendezéskor ezek mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került, így az új megyében 1950. március 16-ától tizenhét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a tizenhétből négy járás megszűnt. A Bódvaszilasi beolvadt az Edelényibe, a Mezőkeresztesi pedig a Mezőkövesdibe, a Göncit az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi között osztották fel, míg a Sajószentpéterit a Miskolci és a Putnoki között. Ugyanekkor a Sátoraljaújhelyi járásnak a Bodrogközbe eső részéből megalakult az új Ricsei járás. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizennégy járásra oszlott (Abaújszántói, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Ricsi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói és Tokaji).

Ezt követően 1983-ig a tizennégyből hat járás szűnt meg: a Tokaji (1952), a Ricsei és a Sárospataki (1956), a Putnoki (1961), az Abaújszántói és a Szikszói (1962). Végül 1981 végén a Mezőcsáti járás székhelyét Leninvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Leninvárosi járásra változott. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez nyolc járás tartozott (Edelényi, Encsi, Leninvárosi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sátoraljaújhelyi és Szerencsi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Zemplén megyéhez egy megyei város tartozott, Sátoraljaújhely, Borsod-Gömör megyéhez egy másik, Ózd. Ezen kívül Borsod-Gömör megye székhelye, Miskolc törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Miskolc attól kezdve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Kazincbarcika (1954-ben), Tiszaszederkény (1966-ban, neve 1970-től Leninváros volt), Sárospatak (1968-ban) és Mezőkövesd (1973-ban), így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Miskolc közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Ózd és Sátoraljaújhely közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként az Ózdi illetve a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.

Miskolc 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kazincbarcikai 1980-ban, a Miskolci, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába. Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely járási székhelyek maradtak 1983 végéig, Kazincbarcika viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Encset és Szerencset is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Edelény, mely aztán 1986-ban várossá alakult. Szintén 1986-ban kapott városi rangot Tokaj, majd 1989-ben Putnok, Sajószentpéter és Szikszó is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyeháza Miskolcon

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Cigándi járás Cigánd
15
1
16 294
389,99
42
2 Edelényi járás Edelény
45
2
34 012
717,86
47
3 Encsi járás Encs
29
1
21 783
378,39
58
4 Gönci járás Gönc
32
2
19 459
549,67
35
5 Kazincbarcikai járás Kazincbarcika
22
3
65 823
341,70
193
6 Mezőcsáti járás Mezőcsát
8
1
14 635
351,27
42
7 Mezőkövesdi járás Mezőkövesd
23
2
42 442
723,87
59
8 Miskolci járás Miskolc
39
7
245 384
972,80
252
9 Ózdi járás Ózd
17
2
54 527
385,57
141
10 Putnoki járás Putnok
26
1
19 252
391,25
49
11 Sárospataki járás Sárospatak
16
1
25 057
477,67
52
12 Sátoraljaújhelyi járás Sátoraljaújhely
21
2
22 673
321,38
71
13 Szerencsi járás Szerencs
14
1
38 259
432,07
89
14 Szikszói járás Szikszó
24
1
17 566
309,25
57
15 Tiszaújvárosi járás Tiszaújváros
16
1
31 801
248,87
128
16 Tokaji járás Tokaj
11
1
13 383
255,81
52

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3512 Abaúj-Hegyközi kistérség Gönc
24
2
14 446
440,52
33
3513 Bodrogközi kistérség Cigánd
17
1
17 302
400,38
43
3502 Edelényi kistérség Edelény
47
2
34 844
783,23
44
3503 Encsi kistérség Encs
36
1
23 492
449,45
52
3504 Kazincbarcikai kistérség Kazincbarcika
32
2
57 972
460,00
126
3514 Mezőcsáti kistérség Mezőcsát
9
1
14 132
378,49
37
3505 Mezőkövesdi kistérség Mezőkövesd
21
2
41 749
679,63
61
3501 Miskolci kistérség Miskolc
40
8
257 559
1 006,37
256
3506 Ózdi kistérség Ózd
29
3
67 963
549,74
124
3507 Sárospataki kistérség Sárospatak
16
1
25 057
477,67
52
3508 Sátoraljaújhelyi kistérség Sátoraljaújhely
19
2
21 665
310,99
70
3509 Szerencsi kistérség Szerencs
18
1
41 937
498,92
84
3510 Szikszói kistérség Szikszó
23
1
18 335
299,95
61
3511 Tiszaújvárosi kistérség Tiszaújváros
16
1
32 514
256,27
127
3515 Tokaji kistérség Tokaj
11
1
13 383
255,81
52

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  • 1. Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. (23)
  • 2. BorsodChem Nyrt. (27)
  • 3. Jabil Circuit Magyarország Kft. (32)

Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.

A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lillafüred a Szeleta-tetőről

A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár).

A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés.

Gyógyturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye gyógyhelyei, klimatikus üdülőhelyei és gyógyfürdői:

  • Zsóry Gyógy- és Strandfürdő vagy rövidebben Zsóry-fürdő (Mezőkövesd): 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 m mélyből tört elő a 72 fokos kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. [1]
  • Miskolc-Tapolca Barlang és Gyógyfürdő (Miskolctapolca): 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-s vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvizű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. [2]
  • Termálfürdő Komplexum (Tiszaújváros): Gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 Celsius-fokos termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos. [3]

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.

A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Miskolc COA.jpg Miskolc 161 265 fő (2014. jan 1.)[4] +/- Miskolci kistérség
2. Coa Hungary Town Ózd.svg Ózd 33 944 fő (2014. jan 1.)[5] +/- Ózdi kistérség
3. HUN Kazincbarcika COA.jpg Kazincbarcika 27 892 fő (2014. jan 1.)[6] +/- Kazincbarcikai kistérség
4. Coa Hungary Town Mezőkövesd.svg Mezőkövesd 16 502 fő (2014. jan 1.)[7] +/- Mezőkövesdi kistérség
5. HUN Tiszaújváros COA.jpg Tiszaújváros 16 473 fő (2014. jan 1.)[8] +/- Tiszaújvárosi kistérség
6. Coa Hungary Town Sátoraljaújhely.svg Sátoraljaújhely 15 052 fő (2014. jan 1.)[9] +/- Sátoraljaújhelyi kistérség
7. HUN Sárospatak COA.jpg Sárospatak 12 538 fő (2014. jan 1.)[10] +/- Sárospataki kistérség
8. HUN Sajószentpéter COA.jpg Sajószentpéter 11 850 fő (2014. jan 1.)[11] +/- Miskolci kistérség
9. HUN Edelény COA.jpg Edelény 9829 fő (2014. jan 1.)[12] +/- Edelényi kistérség
10. HUN Szerencs COA.jpg Szerencs 9130 fő (2014. jan 1.)[13] +/- Szerencsi kistérség
11. HUN Putnok COA.jpg Putnok 6764 fő (2014. jan 1.)[14] +/- Ózdi kistérség
12. HUN Felsőzsolca COA.jpg Felsőzsolca 6605 fő (2014. jan 1.)[15] +/- Miskolci kistérség
13. HUN Encs COA.jpg Encs 6484 fő (2014. jan 1.)[16] +/- Encsi kistérség
14. HUN Mezőcsát COA.jpg Mezőcsát 5961 fő (2014. jan 1.)[17] +/- Mezőcsáti kistérség
15. HUN Alsózsolca COA.jpg Alsózsolca 5744 fő (2014. jan 1.)[18] +/- Miskolci kistérség
16. HUN Szikszó COA.jpg Szikszó 5514 fő (2014. jan 1.)[19] +/- Szikszói kistérség
17. HUN Nyékládháza COA.jpg Nyékládháza 4868 fő (2014. jan 1.)[20] +/- Miskolci kistérség
18. Coa Hungary Town Emőd.svg Emőd 4854 fő (2014. jan 1.)[21] +/- Miskolci kistérség
19. Coa Hungary Town Tokaj.svg Tokaj 4514 fő (2014. jan 1.)[22] +/- Tokaji kistérség
20. HUN Szendrő COA.jpg Szendrő 4255 fő (2014. jan 1.)[23] +/- Edelényi kistérség
21. Coa Hungary Town Mezőkeresztes.svg Mezőkeresztes 3882 fő (2014. jan 1.)[24] +/- Mezőkövesdi kistérség
22. HUN Borsodnádasd COA.jpg Borsodnádasd 3240 fő (2014. jan 1.)[25] +/- Ózdi kistérség
23. HUN Abaújszántó COA.jpg Abaújszántó 3105 fő (2014. jan 1.)[26] +/- Abaúj-Hegyközi kistérség
24. HUN Cigánd COA.jpg Cigánd 3043 fő (2014. jan 1.)[27] +/- Bodrogközi kistérség
25. HUN Sajóbábony COA.jpg Sajóbábony 2866 fő (2014. jan 1.)[28] +/- Miskolci kistérség
26. HUN Rudabánya COA.jpg Rudabánya 2551 fő (2014. jan 1.)[29] +/- Kazincbarcikai kistérség
27. HUN Gönc COA.jpg Gönc 2123 fő (2014. jan 1.)[30] +/- Abaúj-Hegyközi kistérség
28. HUN Pálháza COA.jpg Pálháza 1060 fő (2014. jan 1.)[31] +/- Sátoraljaújhelyi kistérség

Községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. A politikai határok miatt Magyarországon többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepel.
  3. 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (145. old.)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  20. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  21. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  22. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  23. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  24. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  25. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  26. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  27. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  28. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  29. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  30. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  31. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén megye témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]