Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megyeszékhely	Miskolc
Kistérségek száma	15
Települések száma	358
megyei jogú városok	1
egyéb városok	27
ISO 3166-2	HU-BZ
Népesség
Teljes népesség	692 771 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	97,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7247,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elhelyezkedése Magyarországon
Borsod-Abaúj-Zemplén megye weboldala

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc.

Földrajz

Domborzat

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). (A Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).

Éghajlat

Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7–800 mm).

Vízrajz

• Sajó
• Hernád
• Bódva
• Bodrog
• Hejő
• Takta
• Rakaca
• Jósva (patak)
• Lázbérci-víztározó
• Rakaca-víztározó

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye védett természeti értékeinek listája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Hidvégardó (Edelényi kistérség),
  • a megye legdélibb települése Tiszadorogma (Mezőcsáti kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Zemplénagárd (Bodrogközi kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Domaháza (Ózdi kistérség).

A név eredete

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

Történelem

Diósgyőr vára Nagy Lajos király szobrával

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található.

Középkor

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegyék történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyéket is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kiváltak ezekből a megyékből és önálló vármegyékké alakultak. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

Ezen vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez; lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt (besenyők – emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő –, vallonok – Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke –, csehek, németek). A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.

A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.

Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

Korai újkor

Tokaj a 17. században

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.

Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.

Modern kor

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakítása 1950-ben
(1 Nógrád-Hont megye, 2 Szabolcs megyétől Borsod-Abaúj-Zemplénhez, 3 Borsod-Gömör megyétől Heveshez, 4 Szatmár-Bereg megye, 5 Debrecen tjv., 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megszűnt 1949-es megyehatár)

A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.

A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Abaúj megyéhez öt járás tartozott (Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci és Szikszói), Borsod-Gömör megyéhez nyolc (Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkeresztesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki és Sajószentpéteri), Zemplén megyéhez pedig négy (Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji). A megyerendezéskor ezek mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került, így az új megyében 1950. március 16-ától tizenhét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a tizenhétből négy járás megszűnt. A Bódvaszilasi beolvadt az Edelényibe, a Mezőkeresztesi pedig a Mezőkövesdibe, a Göncit az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi között osztották fel, míg a Sajószentpéterit a Miskolci és a Putnoki között. Ugyanekkor a Sátoraljaújhelyi járásnak a Bodrogközbe eső részéből megalakult az új Ricsei járás. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizennégy járásra oszlott (Abaújszántói, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Ricsi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói és Tokaji).

Ezt követően 1983-ig a tizennégyből hat járás szűnt meg: a Tokaji (1952), a Ricsei és a Sárospataki (1956), a Putnoki (1961), az Abaújszántói és a Szikszói (1962). Végül 1981 végén a Mezőcsáti járás székhelyét Leninvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Leninvárosi járásra változott. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez nyolc járás tartozott (Edelényi, Encsi, Leninvárosi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sátoraljaújhelyi és Szerencsi).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Zemplén megyéhez egy megyei város tartozott, Sátoraljaújhely, Borsod-Gömör megyéhez egy másik, Ózd. Ezen kívül Borsod-Gömör megye székhelye, Miskolc törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Miskolc attól kezdve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Kazincbarcika (1954-ben), Tiszaszederkény (1966-ban, neve 1970-től Leninváros volt), Sárospatak (1968-ban) és Mezőkövesd (1973-ban), így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Miskolc közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Ózd és Sátoraljaújhely közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként az Ózdi illetve a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.

Miskolc 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között

Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kazincbarcikai 1980-ban, a Miskolci, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába. Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely járási székhelyek maradtak 1983 végéig, Kazincbarcika viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Encset és Szerencset is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Edelény, mely aztán 1986-ban várossá alakult. Szintén 1986-ban kapott városi rangot Tokaj, majd 1989-ben Putnok, Sajószentpéter és Szikszó is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

A megyeháza Miskolcon

Kistérségek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.):

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Abaúj–Hegyközi kistérség	Gönc	440,48	15 123	24
Bodrogközi kistérség	Cigánd	400,53	17 804	17
Edelényi kistérség	Edelény	783,21	36 155	47
Encsi kistérség	Encs	449,44	24 241	36
Kazincbarcikai kistérség	Kazincbarcika	459,99	62 181	32
Mezőcsáti kistérség	Mezőcsát	378,56	14 788	9
Mezőkövesdi kistérség	Mezőkövesd	679,66	43 664	21
Miskolci kistérség	Miskolc	1006,44	271 220	40
Ózdi kistérség	Ózd	550,13	72 266	29
Sárospataki kistérség	Sárospatak	477,81	26 385	16
Sátoraljaújhelyi kistérség	Sátoraljaújhely	311,10	23 879	19
Szerencsi kistérség	Szerencs	498,95	44 337	18
Szikszói kistérség	Szikszó	299,91	19 338	23
Tiszaújvárosi kistérség	Tiszaújváros	256,25	33 348	16
Tokaji kistérség	Tokaj	255,82	14 222	11

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

• 1. Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. (23)
• 2. BorsodChem Nyrt. (27)
• 3. Jabil Circuit Magyarország Kft. (32)

Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.

A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

Kultúra

Lásd:

• Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája
• Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kulturális programok listája

Turizmus

Lillafüred a Szeleta-tetőről

A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár).

A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés.

Gyógyturizmus

A megye gyógyhelyei, klimatikus üdülőhelyei és gyógyfürdői:

• Zsóry Gyógy- és Strandfürdő vagy rövidebben Zsóry-fürdő (Mezőkövesd): 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 m mélyből tört elő a 72 fokos kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. [1]

• Miskolc-Tapolca Barlang és Gyógyfürdő (Miskolctapolca): 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-s vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvizű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. [2]

• Termálfürdő Komplexum (Tiszaújváros): Gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 Celsius-fokos termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos. [3]

Lásd még:

• Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai látnivalóinak listája
• Miskolc#Turistalátványosságok
• Észak-Magyarország turisztikai régió, Tisza-tó turisztikai régió

Települései

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.

A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.

Megyei jogú városok

• Miskolc (megyeszékhely) 167 754 fő (2011) +/-

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)

Ózd 34 395 fő (2011. jan 1.) +/- Kazincbarcika 28 909 fő (2011. jan 1.) +/- Mezőkövesd 16 770 fő (2010. jan 1.) +/- Tiszaújváros 16 582 fő (2010. jan 1.) +/- Sátoraljaújhely 15 901 fő (2010. jan 1.) +/- Sárospatak 13 060 fő (2010. jan 1.) +/- Sajószentpéter 12 327 fő (2010. jan 1.) +/- Edelény 10 212 fő (2010. jan 1.) +/- Szerencs 9321 fő (2010. jan 1.) +/- Felsőzsolca 6750 fő (2012. jan 1.) +/-

Putnok 6826 fő (2010. jan 1.) +/- Encs 6328 fő (2010. jan 1.) +/- Mezőcsát 6083 fő (2010. jan 1.) +/- Alsózsolca 5937 fő (2012. jan 1.) +/- Szikszó 5470 fő (2010. jan 1.) +/- Tokaj 4824 fő (2010. jan 1.) +/- Emőd 5108 fő (2010. jan 1.) +/- Nyékládháza 4978 fő (2010. jan 1.) +/- Szendrő 4062 fő (2012. jan 1.) +/-

Mezőkeresztes 3964 fő (2010. jan 1.) +/- Borsodnádasd 3108 fő (2010. jan 1.) +/- Abaújszántó 3123 fő (2010. jan 1.) +/- Cigánd 2682 fő (2012. jan 1.) +/- Sajóbábony 2782 fő (2012. jan 1.) +/- Rudabánya 2488 fő (2012. jan 1.) +/- Gönc 2008 fő (2010. jan 1.) +/- Pálháza 1038 fő (2010. jan 1.) +/-

Községek

Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszolnok Abaújvár Abod Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsógagy Alsóregmec Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arka Arló Arnót Aszaló Ároktő Baktakék Balajt Baskó Bánhorváti Bánréve Becskeháza Bekecs Berente Beret Berzék Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bogács Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodszentgyörgy Borsodszirák Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bózsva Bőcs Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu

Cserépváralja Csernely Csincse Csobaj Csobád Csokvaomány Damak Dámóc Debréte Detek Dédestapolcsány Domaháza Dövény Dubicsány Egerlövő Erdőbénye Erdőhorváti Égerszög Fancsal Farkaslyuk Fáj Felsőberecki Felsődobsza Felsőgagy Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőregmec Felsőtelekes Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galvács Garadna Gelej Gesztely Gibárt Girincs Golop Gömörszőlős Göncruszka Györgytarló Halmaj Hangács Hangony Háromhuta Harsány

Hegymeg Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hercegkút Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hét Hidasnémeti Hidvégardó Hollóháza Homrogd Igrici Imola Ináncs Irota Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Karcsa Karos Kács Kánó Kány Kázsmárk Kelemér Kenézlő Keresztéte Kesznyéten Kéked Királd Kiscsécs Kisgyőr Kishuta Kiskinizs Kisrozvágy Kissikátor Kistokaj Komjáti Komlóska Kondó Korlát Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda

Kupa Kurityán Lak Lácacséke Ládbesenyő Legyesbénye Léh Lénárddaróc Litka Makkoshotyka Martonyi Mád Mályi Mályinka Megyaszó Meszes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Méra Mikóháza Mogyoróska Monaj Monok Muhi Múcsony Nagybarca Nagycsécs Nagyhuta Nagykinizs Nagyrozvágy Nekézseny Nemesbikk Négyes Novajidrány Nyésta Nyíri Nyomár Olaszliszka Onga Ormosbánya Oszlár Ónod Pamlény Parasznya Pácin Pányok Pere Perecse Perkupa Prügy Pusztafalu Pusztaradvány Radostyán Ragály Rakaca

Rakacaszend Rásonysápberencs Rátka Regéc Répáshuta Révleányvár Ricse Rudolftelep Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókaza Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sály Sárazsadány Sáta Selyeb Semjén Serényfalva Sima Sóstófalva Szakácsi Szakáld Szalaszend Szalonna Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrőlád Szentistván Szentistvánbaksa Szin Szinpetri Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Taktabáj

Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tarcal Tard Tardona Tállya Telkibánya Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszacsermely Tiszadorogma Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk Tolcsva Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyosnémeti Trizs Uppony Újcsanálos Vadna Vajdácska Varbó Varbóc Vatta Vágáshuta Vámosújfalu Vilmány Vilyvitány Viss Viszló Vizsoly Zalkod Zádorfalva Zemplénagárd Ziliz Zubogy Zsujta

További információk

• Hivatalos oldal
• Borsod Online Portál
• Miskolc-Diósgyőr honlapja
• Borsod Online Információs Rendszer
• Zempléni Fesztivál

Források

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es népszámlálási adatok)