Hámor (fémfeldolgozás)

A hámor (másként pöröly) olyan ipartelep volt, ahol vasat (vashámor) vagy vörösrezet nagy méretű, súlyos vaskalapácsokkal dolgoztak fel. Maga a szó a német Hammer (pöröly) szóból ered.

Tartalomjegyzék

1 Működésük
2 Hámorok elhelyezkedése
3 Lásd még
4 Források
5 Külső hivatkozások
6 Forrás

Működésük [szerkesztés]

A hámorokat mindig folyóvíz mellé telepítették (hasonlóan a vízimalomhoz), csak itt egy bütykös tengely segítségével nehéz kalapácsokat mozgattak. Gyakran több kalapács is került egymás mellé, amelyek eltérő pillanatban csaptak le.

A hámorok közelében voltak továbbá vashuták, vagyis kohók, melyekkel az alapanyagul szolgáló nyersvasat állították elő.

Jellemző késztermékként ásókat, kapákat, csákányokat, szerszámokat és serpenyőket készítettek hámorokban.

Hámorok elhelyezkedése [szerkesztés]

A hámoripar különösen a Felvidéken (így Alsómecenzéfen közel 200), valamint a Bódvavölgyében terjedt el, ahol az évszázados ipari foglalkozás volt. Mind vízerőre volt berendezve. Híres hámorok voltak még Erdélyben (Szentkeresztbányán és Vajdahunyad környékén), valamint Orsován.

Miskolc közelében, a Garadna völgyében Fazola Henrik vasolvasztók mellett hámorokat is telepített, ezen tevékenysége maradandó nyomot hagyott: városrészek elnevezése az Alsó- illetve Felsőhámor, valamint a Hámori-tavat is akkoriban duzzasztottak fel, ami mára idegenforgalmi látványosság. Ipari műemlék az 1871-ig működő Őskohó, mely mellett egy helyreállított hámor műhelye is megtekinthető.