Sajópüspöki

Sajópüspöki látképe

Sajópüspöki címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Ózdi

Jogállás

község

Polgármester

Varga Zoltánné^[1]

Jegyző

Henyecz Sándorné

Irányítószám

3653

Körzethívószám

48

Népesség

Teljes népesség

522 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

55,24 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,45 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Sajópüspöki

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,27920°, k. h. 20,34490°

Sajópüspöki

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,27920°, k. h. 20,34490°

Sajópüspöki község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Sajó jobb partján, a 25-ös főút mentén, a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal közelében (Bánréve és Sajónémeti vasútállomásoktól egyaránt kb. 3–3 km-re) található, Ózdtól 12, Putnoktól 10 km távolságra. A község szlovák határ menti oldalát dombok övezik, másik oldalán folyik a Sajó.

A Sajó-völgy települése, felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és glaciális vályog fedi.

Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé meleg igényes kertészeti növények termesztését részesítik előnyben. Elsősorban a fejeskáposzta, a vöröshagyma és zöldségnövények szerepelnek a termesztett növények között. Árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő.

Tetemes az árterület, amelyet leginkább rétnek és legelőnek, valamint szántóföldnek használnak. Növényzete a pannóniai flóra tartomány Északi-középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik, gazdag a falu határának növény- és állatvilága. Az eredeti növénytakarót nagyrészt mezőgazdasági területek váltották fel, de a megmaradt erdőkben szép gyertyános- és cseres-tölgyesek, kisebb részben fenyvesek találhatóak. Több védett madárfajnak is fészkelőhelye a határ, például az egerészölyvé.

Sajópüspökitől északnyugatra, a szlovák határ túloldalán található a Rima torkolata.

Története [szerkesztés]

Első okleveles említése 1263-ból való, amikorra királyi tizedszedők előtt megjelent a Sajópüspöki Mátyás magister, ez egyszersmind azt is jelzi, hogy ekkor már plébánia volt a községben. 1294-ben, amikor III. András király az esztergomi érseknek adományozta, Pispuki írásmóddal fordult elő a neve, a pápai tizedjegyzékekben 1332-37-ben pedig Pyspuk néven szerepel ugyanez a település.

A 14. században a Putnokyak a földesurai, 1411-ben azonban már a rozsnyói püspökség birtokai között találjuk. Temploma régóta volt, de 1753-ban olyan rossz állapotba került, hogy az összeomlás veszélye fenyegette. A jelenlegi késő barokk stílusú templom alapjait 1792-ben rakták le, és 1794-ben szentelték fel, Kisboldogasszony tiszteletére. A tornyot a királyi kamara építtette hozzá 1799-ben. Mivel a község csaknem folyamatosan az egyház tulajdonában volt, lakói mindvégig katolikusok maradtak.

A község 1969-ben elveszítette önállóságát és Bánrévéhez csatolták, majd 1991-ben a rendszerváltozás után, újra saját önkormányzattal bíró község lett.

Jelenleg lakossága főként növénytermesztéssel foglalkozik, a térség városait látja el kertészeti termékekkel. Az ózdi kohászat leépítése az itteni lakosságot is érzékenyen érintette és munkanélküliséget idézett elő. A társas vállalkozásokat a mezőgazdaságban egy kft. és egy szövetkezet, a kereskedelemben egy Gm, a szolgáltatásban három nonprofit szervezet képviseli. Egyéni vállalkozóként mindössze két kisiparos tevékenykedik Sajópüspökiben.