Homok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
homok
homoksivatag Marokkóban
homoksivatag Marokkóban
Adatok
Képződés típusa üledékes
Képződés helye extrabazinális
Szerkezet szemcsés
Szövet szemcsés laza
Vegyi összetétel szilikátos
Ásványos összetétel változó
Előfordulás kontinentális, vízi, vulkáni

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 2 mm és 0,063 mm közti szemnagyságú talajt.

A szemek nagysága szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosi homok kitermelése szivattyúzással

Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó homok a futóhomok.

Anyaga szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

  • kvarchomok: ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)
  • dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
  • magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivin-szemekkel
  • arkoze-homok: gazdag földpáttartalommal

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homok elektronmikroszkóp alatt
KelsoSandMarch2010.jpg

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

Vulkáni homok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

Földtörténeti előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.