Homok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
homok
Morocco Africa Flickr Rosino December 2005 84527213.jpg
homoksivatag Marokkóban
Adatok
Képződés típusa üledékes
Képződés helye extrabazinális
Szerkezet szemcsés
Szövet szemcsés laza
Vegyi összetétel szilikátos
Ásványos összetétel változó
Előfordulás kontinentális, vízi, vulkáni

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 2 mm és 0,063 mm közti szemnagyságú talajt.

A szemek nagysága szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosi homok kitermelése szivattyúzással

Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó homok a futóhomok.

Anyaga szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

  • kvarchomok: ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)
  • dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
  • magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivin-szemekkel
  • arkoze-homok: gazdag földpáttartalommal

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homok elektronmikroszkóp alatt
KelsoSandMarch2010.jpg

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

Vulkáni homok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

Földtörténeti előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.