Magnetit
| magnetit | |
| Adatok | |
| Névváltozat | mágnesvasérc, mágnesvaskő |
| Ásványosztály | III. oxidok és hidroxidok |
| Alosztály | összetett oxidok |
| Ásványcsoport | spinellcsoport |
| Kémiai elnevezése | kevert vas(II)-vas(III)-oxid |
| Képlete | Fe2+Fe23+O4 |
| Kristályrendszer | köbös (izometrikus) |
| Megjelenési forma | oktaéderes, rombdodekaéderes kristályok vagy vaskos tömegek |
|
|
|
| Sűrűség | 4,9-5,4 g/cm³ |
| Keménység | 5 – 6 (a Mohs-féle keménységi skálán) |
| Hasadás | Nincs |
| Törés | Kagylós |
| Szín | vas fekete |
| Porszín | fekete |
| Fény | félig fémes |
| Átlátszóság | opak |
| Oldhatóság | még erős savakban is rendkívül nehezen oldódik |
| Különleges tulajdonság | aktív mágneses |
A magnetit (Wilhelm Haidinger, 1845) , vagy más nevein: mágnesvasérc, mágnesvaskő egy vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány amely a spinellcsoport ásványegyüttes tagja. Ikerkristályai gyakoriak. A legfontosabb vasérc.
Természetben előforduló állandómágneses vasérc (ferrimágneses vas-oxid)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Likvidmagmás érctelep alkotó, bázikus-magmás járulékos kőzetalkotó, szkarnosodásban, hidrotermális és metamorfózis útján másodlagosan is keletkezik. Oxidáció hatására maghemitté alakul. A magas titántartalmú változatát titanomagnetit néven különböztetik meg. Nagyon sok magmás képződésű kőzetben kőzetalkotó ásványként megtalálható. A legjobb minőségű és legfontosabb vasérc.
[szerkesztés] Előfordulása
A legtöbb magmás kőzetben előfordul járulékos elegyrészként, ilmenittel, apatittal és szilikátokkal gyakori. Hatalmas telepszerű előfordulása található Svédországban a sarkkörön túl Kirunában, több százmillió tonna ércvagyonnal. Oroszországban Magnyitogorszk térségében 500 km² területen 300 000 millió tonna ércvagyont jeleztek, melyet mágneses anomália útján fedeztek fel. Nagy előfordulások vannak az Egyesült Államokban Utahban, Dél-Afrikában, Bolíviában és Ausztráliában.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Apró kristályokként Badacsonyban, Celldömölkön, Felsőcsatáron, Recsken, Rudabányán, Perkupán, a Velencei-hegységben. Bányászatra alkalmas előfordulás nincs. A Szarvaskő közelében a diabázhoz kötődően van nagyobb előfordulás, de az ott lévő kőzetekben kísérleti jellegű bányászatot elsősorban a titánvasérc miatt folytattak, Az ott lévő wehrlitben 21% vasoxidot és 15% titán-oxidot mutattak ki.
[szerkesztés] Rokon ásványfajok
[szerkesztés] Kísérő ásványok
augit, amfiból, ilmenit. olivin, gránátcsoport egyes ásványai.
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- http://webmineral.com
