Augit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Augit
Általános adatok
Névváltozatokfassait, asteroit
Kémiai névkalcium-nátrium-fémszilikát
Képlet(Ca,Na)(Mg,Fe,Al,Ti)(Si,Al)2O6
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályInoszilikátok
CsoportPiroxéncsoport
Azonosítás
Megjelenésrövid prizmás kristályok, hintett, szemcsés halmazok
Színbarnászöld, sötétzöld, fekete
Porszínszürkészöld
Fényfélig fémfényű
Átlátszóságáttetsző vagy opak
Keménység5,5-6,0
Hasadás
Törésegyenetlen, rideg
Különleges tulajdonságkissé fluoreszkál
A Wikimédia Commons tartalmaz Augit témájú médiaállományokat.

Az augit a lánc- vagy szalagszilikátok piroxéncsoportjának tagja, ezen belül a klinopiroxének közé sorolják. Werner nevű geológust tartják felfedezőjének, mert 1792-ben először ismertette tulajdonságait. Gyakran megtalálható a vastartalmú meteoritokban a piroxéncsoport más tagjainak társaságában. Titántartalma néha eléri az 5 térfogat %-ot.

Az augit szó görög eredetű: aygé (αυγἠ) jelentése fény, (nap)sugár, ragyogás.[1]

Jellemző kémiai összetétele[szerkesztés]

Keletkezése[szerkesztés]

Elsődlegesen ultrabázikus és bázikus, kis kovasav (SiO2) tartalmú magmákból szilárdul meg, az andezit, bazalt, dácit, riolit és trachit kőzetalkotó elegyrésze. Metaszomatikus képződése is jellemző, amikor a magas hőmérsékletű magma behatol a mészkövek, palák rétegződésébe.

Hasonló kristályok: diopszid, ensztatit és a turmalin.

Előfordulásai[szerkesztés]

Ausztriában Salzburg környékén. Németország területén a Rajna mentén Milseburg és Eifel környékén, Baden-Württemberg tartományban. Angliában Chumberland közelében. Skócia területén és Grönlandon több helyen. Franciaországban Aunvergne közelében. A Spanyolország fennhatósága alatt lévő Kanári-szigeteken. Csehország területén Pilsen közelében. Olaszországban a ma is aktív vulkanikusságú Vezúv, Etna és Stromboli körzetében friss képződése is tanulmányozható. Norvégiában Arendal közelében. Románia területén Déva közelében és a Hargita-hegységben. Oroszország területén a magadani körzetben a Kolyma folyó övezetében. Ukrajna területén a Donyeck-vidéken. Pakisztán területén és India Andhra Pradech államában. Guinea fővárosa Conakry közelében. Nevezetes a Líbia területén Dar el Gani közelében becsapódott meteoritban. Megtalálható a Dél-afrikai Köztársaság Transvaal tartományában. Brazíliában Sao Paulo környékén. Az Egyesült Államok Montana, Oregon, Colorado és New York szövetségi államok területein. kanadában Ontario és Quebeck Tartományokban több helyen. Ausztrália területén Nyugat-Ausztrália, Új-Dél-Wales, Queensland területén és Tasmánia-szigetén. Jelentős előfordulások vannak Új-Zéland északi szigetén.

Kísérő ásványok: albit, apatit, biotit, kalcit, magnetit és olivin.

Hazai előfordulások[szerkesztés]

Diósjenő községtől nyugatra a Cseh-vár és a Magas-hegy oldalában andezittufa agglomerátban jól fejlett augit amfibol és a gránátcsoporthoz tartozó kristályok vannak, itt diopszid elegykristályaként is megtalálható az augit. Salgótarján közelében a Medves-hegy bazalt takarója több lávaömlés eredménye, melyben egy szabálytalan rétegzettségű kristálytufa települ 1,5-2,0 méter vastagságban. A kristálytufa 25%-a augit kristályokból áll, melyekből legömbölyödött szemek mellett fejlett kristályok is vannak. Vindornyaszőlős mellett a Kovács-hegy bazalt kőfejtőjében találhatók augit kristályok. A bazaltos augit kristályok a Balaton-felvidék több pontján fellelhetők, így Zalahaláp mellett a Haláp-hegy, a Szentgyörgy-hegy bazalt orgonái között, Uzsa község Nagyláz-hegy kőbányájában a zeolitcsoport kristályai társaságában. A Kisalföld peremén Celldömölk közelében a Ság hegy bazaltvulkán kiömlési és tufa anyagában az üregek, repedések falán gyakori a kőzetalkotó augit. Borsod megyében Sály község mellett a Trizsa-hegy oldalán kiterjedt homokréteg tartalmaz a piroxéncsoporthoz tartozó hipersztén és ép, zömök, oszlopos augit kristályokat. Visegrád környékén több helyen és a Börzsöny hegységben is andezit kötődésű augit kristályok találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Budapest.1987.
  • Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://www.webmineral.com