Ensztatit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ensztatit
Enstatite-USGS-BYU492.jpg
Általános adatok
Névváltozatok kladnit
Kémiai név magnézium-szilikát
Képlet Mg2Si2O6
Kristályrendszer rombos
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szilikátásványok
Alosztály Inoszilikátok
Csoport Piroxéncsoport
Azonosítás
Megjelenés nyúlt, oszlopos kristályai ritkák, gyakori a rostos tömeges megjelenése
Szín szürkés, sárgásbarnás vagy zöldesfehér
Porszín fehér
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző
Keménység 5,5-6,0
Hasadás
Törés egyenetlen
Rugalmasság rideg
Oldhatóság oldhatatlan
Sűrűség 3,2 g/cm³

Az ensztatit a láncszilikátok között a piroxéncsoport gyakoribb tagja, magnézium tartalmú szilikátásvány. Rombos kristályai gyakoriak a vastartalmú meteoritokban hipersztén és ferroszilit társaságában. Felfedezőjének G. A. Kengott nevű geológust tartják, aki 1855-ben először tette közé ismertetését. Gyakran tévesztik össze a bronzit ásvánnyal, de a vastartalom hiánya egyértelműsíti. Kőzetalkotó elegykristálykénti megjelenésben 80% körüli az ensztatit, hipersztén társaságában. Gyakran összenőtt kristályokat alkot a piroxéncsoport monoklin elemeivel, különösképpen a diopsziddal. Az ensztatit a bronzit a hipersztén izomorfjának tekinthető. A magas ensztatit tartalmú kőzeteket sűrű zárt szövetszerkezetük miatt gyakran alkalmazzák díszítőkőnek, fagyállóságuk miatt. Ritkán előforduló smaragdzöld egyedi kristályait az ékszeripar hasznosítja. Kissé fluoreszkál, enyhe radioaktivitást mutat. Mállásakor szalonnakő-szerű talk keletkezik.

Kémiai összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődlegesen magmatikus keletkezésű, ultrabázikus, a kevés kovasavat (SiO2) tartalmazó magmából szilárdul meg, mélységi kialakuláskor nagyobb kristályszemcsés (pegmatitos) szövettel, míg kiömléses képződésben finom szemcsézetű mikrokristályosság a jellemző. Másodlagosan kristályos palákban is képződik. Metamorfikus képződésben márványban is megtalálható.

Hasonló ásványok: andaluzit, apatit és a hipersztén.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria területén Leoben környékén. Csehország morvaországi vidékein. Németországban Baden-Württemberg tartományban Limberg környékén, a Harz-hegységben Bad Harzburg vidékén. Nagyobb mennyiségben fordul elő Skócia, Írország Grönland és Norvégia területén Bamle vidékén. Előfordul Bulgária területén. Oroszországban a Bajkál-tó vidékén, a Kaukázusban, az Ural-hegységben és Szibériában több helyen. Nagyobb mennyiségben van jelen Burma, Kenya, Tanzánia és a Dél-afrikai Köztársaság területén. Az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia, Texas, Maryland és Pennsylvania szövetségi államok vidékein több helyen. Előfordulásai megtalálhatók Japán területén és Brazíliában Bahia közelében.

Kísérő ásványok: apatit, magnetit, kromit és olivin.

Magyarországon gabbró, andezit és bazalt megjelenéshez kötődően több helyen megtalálható. Jellemző előfordulások vannak Szentbékkálla, Kapolcs és Gyód területén. Jelentős a Szarvaskő közelében nagyobb tömegű gabbróban. A Börzsöny, a Mátra és a Tokaji-hegységben elterjedt kőzetalkotó ásvány.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Budapest.1987.
  • Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://www.webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ensztatit témájú médiaállományokat.