Hipersztén
| Hipersztén | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | Bronzit. |
| Ásványosztály | IV.Szilikátok. |
| Alosztály | láncszilikátok. |
| Ásványcsoport | Piroxéncsoport. |
| Kémiai elnevezése | Magnézium-vas szilikát. |
| Képlete | (Mg,Fe2+)2Si2O6. |
| Kristályrendszer | Rombos. |
| Megjelenési forma | Zömök, oszlopos kristályok vagy mikroszkopikus kőzet elegyrészek. |
|
|
|
| Sűrűség | 3,55 g/cm³ |
| Keménység | 5,5-6,0 |
| Hasadás | Jól hasítható. |
| Törés | Egyenetlen. Rideg. |
| Szín | Barnászöld, barna, fekete. |
| Porszín | Színtelen, fehér. |
| Fény | üvegfényű vagy félig fémfényű. |
| Átlátszóság | Áttetsző vagy opak. |
| Különleges tulajdonság | Vastartalom növekedésével színe sötétedik. |
A hipersztén a láncszilikátok között a piroxéncsoport leggyakoribb tagja, magnézium és vastartalmú szilikátásvány. Rombos kristályai gyakoriak a vastartalmú meteoritokban ensztatit és ferroszilit társaságában. Változata a bronzit, melyben a vasoxid- (FeO) tartalom nem haladja meg a 15%-ot. A bronzitot ékszerkőnek is felhasználják, mert jól csiszolható és véshető. Az ensztatit és a bronzit a hipersztén izomorfjának tekinthető. A hipersztén archaikus elnevezése: paulinit.
Tartalomjegyzék |
Kémiai összetétele [szerkesztés]
Keletkezése [szerkesztés]
Magmás kőzetekben, mélységi és kiömlési előfordulásban egyaránt képződik. Gyakran képződik lassan kihűlő magmából nagyszemcsés (pegmatitos) formákban, kisebb SiO2 tartalom esetén, amikor sötétebb árnyalatú kőzetek képződnek. Fontos kőzetalkotó elegykristály gabbró, norit, dácit, diorit, andezit és trachit-féleségek esetén valamint ezek breccsáiban és üregeikben, repedéseikben is megjelenik. Finomszemszésen képződő magmás közetekben kristályai csak erős nagyításban figyelhetők meg. Metamorfikus képződése is előfordul, utó-magmás hatások kövezkeztében.
- Hasonló ásványok: a piroxéncsoport tagjai.
Előfordulásai [szerkesztés]
Ausztria területén stájerországi vidékeken főként Leoben közelében. Norvégiában Brusand és Sondalend környékén. Németorzágban Hessen tarományban és Észak-Rajna-Vesztfália területén Münsterlendban valamint Amsberg vidékén. Anglia területén Merseyside közelében. Skócia területén jelentős előfordulások ismertek. Franciaország területén Anverge és Bretagne vidékén. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken. Olaszországban Szicília-szigetén és Trentína környékén. Szlovákia területén Besztercebánya (Banska Bistrica és Kassa (Kosice) környékén. Görögországban a nyugati területeken.Romániában a Hargita-hegységben nagy területen andezit előfordulásokban és Bihar megyében valamint Piski (Simeria) közelében. Oroszországban a Bajkál-tó vidékén és a murmanszki területen. Tunéziában nevezetességnek számít a Tataouine meteorit hipersztén tartalma. A Dél-afrikai Köztársaság területén Transvaal és Limpopo tartományokban. Ausztráliában a nyugati területeken, Queensland vidékein. Új-Zéland északi szigetén. Japánban Hokkaidó-szigetén és Tokió környékén. Kína területén Sanghaj környékén és Mandzsuriában. Az Amerikai Egyesült Államok Alabama, Arizona, Arkansas, Georgia, Idaho, Montana, Nebraska, Nevada, Oklahoma, Oregon, Texas, Utah és Virginia szövetségi államokban. Kanadában Új-Funland, Quebec tartományokban és Labrador vidékén. Jelentős előfordulások vannak Bolívia, Brazília, Peru és Mexikó területén.
- Kísérő ásványok: olivin, kvarc, biotit, labradorit a gránátcsoport több eleme és a földpátcsoport több tagja.
Hazai előfordulásai [szerkesztés]
A Visegrád környéki amfibolandezit képződményekben gyakori kőzetalkotó ásvány a hipersztén. A kisebb mélységekben és felszíni kiömlésekben megszilárdult dácit jelentős mennyiségben tartalmazza. Megtalálható Dobogó-kő környékén több helyen. A Cserhát, a Mátra és a Bükk hegységek andezit tömzseiben valamint Szarvaskő közelében előforduló gabbró lényeges elegyrésze. Gyöngyössolymos község közelében a Kis-hegy alsószarnmata-kori riolit üregeiben és repedéseiben fennőtt vöröses színű félig-fémfényű hipersztén kristályok találhatók.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Budapest.1987.
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com
