Piroxéncsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok. Szerkezetükben az [SiO4]4--tetraéderek (melyekben egy Si4+ iont négy O2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg2+, Fe2+, Ca2+, Mn2+, Li+, Al3+ és Na+ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az [Si2O6]4- négy negatív töltését. A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.

A rombos sor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rombos piroxéneket ortopiroxéneknek is nevezik.

  • ensztatit Mg2Si2O6
  • bronzit (Mg,Fe)2Si2O6
  • hipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
  • orto-ferroszilit Fe2Si2O6

Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésű izomorf sort alkot az Mg2Si2O6 és az Fe2Si2O6 között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO-ot 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó rombos piroxén. A vasban dús hipersztént ferro-hiperszténnek is nevezik. A rombos piroxének elsősorban ultrabázisos magmás kőzetekben: hiperszténitben, gabbróban, nóritban, melafirban és diabázban fordulnak elő, rendszerint olivin, spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hipersztén kiömlési kőzetekben (pl. andezitekben) is előfordul. A Börzsöny, Cserhát és a Mátra hegységekben hipersztén andezit, Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.

A monoklin sor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monoklin piroxéneket klinopiroxéneknek is nevezik.

a klinoensztatit-félék:

  • klinoensztatit Mg2Si2O6
  • klinohipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
  • klino-ferroszilt Fe2Si2O6
  • piegonit (Mg,Fe,Ca)2Si2O6

A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonit andezit és dácit lávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységi tholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.

a diopszid-félék:

  • diopszid CaMgSi2O6
  • hedenbergit CaFeSi2O6
  • johansenit CaMnSi2O6
  • spodumen LiAlSi2O6
  • jadeit NaAlSi2O6
  • egirin NaFe3+Si2O6

A diopszid összetételében az Fe2+ és Mg2+ iont Al3+, és Fe3+, esetenként Cr3+ is helyettesítheti. Tipikusan szkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy üledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg-ionokat is. A magnetit ércesedést kísérő, kontakt pneumatolizissel keletkezett ásványtársulások jellegzetes tagja. Alkáli magmás kőzetekben is előfordul. Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na+ és Fe3+ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáli gránitban, ijolitban, eleolitban, szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkáli trachitban és fonolitban (Mecsektető).

és az augit-félék:

  • fassait Ca8Mg6(Fe3+,Ti)Al(Si14Al2O48)
  • diallág Ca7Fe2+Mg6Fe3+Al(Si14Al2O48)
  • augit (Ca,Na)7Fe2+Mg6(Al,Fe3+,Ti)2(Si14Al2O48)

A fassait kontakt metamorf ásvány. A diallág fontos mélységi magmás kőzetalkotó elegyrész: gabbrók, piroxenitek és peridotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul. Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe2+ és Mg, valamint Al, Fe3+, és Ti is szerepel kationjai között. Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is. A piroxéncsoport a IV. Szilikátok ásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül [Si2O6]4--csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak. Általános képletük: ABZ2O6 ahol A= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg a B= Al, Cr, Fe3+, Fe2+, Mg, Mn2+; és Z= Al, Si.

A piroxéncsoport tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aegirin kristályosodás

Aegirin. (névváltozatai: akmit, egirin) NaFe3+Si2O6.

  • Sűrűsége: 3,52 g/cm3.
  • Keménysége: 6,0-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: zöld, zöldesfekete, barnásvörös, fekete.
  • Fénye: gyantás vagy üvegfényű.
  • Pora: sárgásszürke.
  • Átlátszósága: opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Nátrium (Na) =10,0%
  • Vas (Fe) =24,2%
  • Szilícium (Si) =24,3%
  • Oxigén (O) =41,5%

Augit. (névváltozata: fassait) (Ca,Na, Mg,Fe,Al,Ti)2(Si,Al)2O6.

Diopszid. CaMgSi2O6.

Ensztatit. Mg2Si2O6.

Esseneit. CaFe3+AlSiO6.

Ferroszilit. (Fe2+,Mg)2Si2O6.

  • Sűrűsége: 3,95 g/cm3.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: színtelen, zöld, sötétbarna.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Pora: barnásszürke.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Magnézium (Mg) =10,5%
  • Vas (Fe) =24,0%
  • Szilícium (Si) =24,2%
  • Oxigén (O) =41,3%

Hedenbergit. CaFe2+Si2O6.

  • Sűrűsége: 3,55 g/cm3.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: barnászöld, szürkészöld. sötétzöld, fekete.
  • Fénye: üveg vagy gyöngyházfényű.
  • Pora: világoszöld.
  • Átlátszósága: opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =16,2%
  • Vas (Fe) =22,5%
  • Szilícium (Si) =22,6%
  • Oxigén (O) =38,7%

Hipersztén. (Mg,Fe2+)2Si2O6.

Jadeit. Na(Al,Fe3+)Si2O6.

Jervisit. (Na,Ca,Fe2+)(Sc,Mg,Fe2+)Si2O6.

Johannsenit

Johannsenit. CaMnSi2O6.

  • Sűrűsége: 3,56 g/cm3.
  • Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: zöldesszürke, barna, barnásfekete.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Pora: zöldesszürke.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =16,2%
  • Mangán (Mn) =22,2%
  • Szilícium (Si) =22,8%
  • Oxigén (O) =38,8%

Kanoit. (Mn2+,Mg)2Si2O6.

Klinoensztatit. Mg2Si2O6.

  • Sűrűsége: 3,4 g/cm3.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: Színtelen, zöldessárga, zöld, sárgásbarna.
  • Fénye: gyöngyházfényű.
  • Pora: zöldesszürke.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Magnézium (Mg) =24,2%
  • Szilícium (Si) =28,0%
  • Oxigén (O) =47,8%

Klinoferroszilit. (névváltozat: klinohipersztén) (Fe2+Mg)2Si2O6.

  • Sűrűsége: 4,0 g/cm3.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: színtelen, zöld, barna.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Pora: fehér.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Magnézium (Mg) =4,9%
  • Vas (Fe) =33,8%
  • Szilícium (Si) =22,6%
  • Oxigén (O) =38,7%

Kosmoklor. (névváltozat: krómdiopszid, ureyit) NaCr3+Si2O6.

Namansilit. NaMn3+Si2O6.

  • Sűrűsége: 3,6 g/cm3.
  • Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Színe: barnásvörös, ibolyavörös.
  • Fénye: gyöngyházfényű.
  • Pora: barnásvörös.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
  • Kémiai összetétele:
  • Nátrium (Na) =10,0%
  • Mangán (Mn) =23,9%
  • Szilícium (Si) =24,4%
  • Oxigén (O) =41,7%

Natalyit. Na(V3+,Cr3+)Si2O6.

Omfacit. (Ca,Na)(Mg,Fe2+Al)Si2O6.

Pigeonit. (Mg,Fe2+Ca)(Mg,Fe2+)Si2O6.

Spodumen. (névváltozat: kanzit vagy kunzit, hiddenit) LiAlSi2O6.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre, Grasselly Gyula: Ásványtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.