Spodumen
| Spodumen | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | lítium-alumínium-szilikát |
| Képlet | LiAlSi2O6 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Inoszilikátok |
| Csoport | Piroxéncsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | prizmás, táblás, zömök, oszlopos kristályai néha hatalmas méretűek |
| Szín | szürke, smaragdzöld, rózsaszín, ibolyásvörös, bíbor, színtelen, sárga |
| Porszín | színtelen, fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | áttetsző vagy átlátszó |
| Keménység | 6,5-7,0 |
| Hasadás | jó |
| Törés | egyenetlen |
| Rugalmasság | rideg |
| Sűrűség | 3,15 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spodumen témájú médiaállományokat. | |
A spodumen az ino- vagyis láncszilikát a piroxéncsoport tagja. Néha hatalmas kristályokban is megtalálható, bordázott felszíni lapokkal. A legnagyobb felfedezett kristály 12,8 méter hosszú és a súlya 56 tonna volt. Először 1800-ban a francia d'Andrada nevű fizikus publikálta jellemzőit, így őt tekintik az ásvány felfedezőjének. Tömeges előfordulásban fontos ipari nyersanyag lítium kinyerésére. A világ lítium felhasználása évente mintegy 80 000 tonna, melynek döntő többsége Ausztrália nyugati vidékéről származik.
Kémiai összetétele[szerkesztés]
Drágakőváltozatai[szerkesztés]
- Smaragdzöld: hiddenit.
- Rózsaszín, ibolyavörös és bíbor: kunzit.
- Színtelen és sárga: trifán.
A hiddenitet 1879-ben W.E.Hidden észak-amerikai geológus fedezte fel Észak-Karolinában. A kunzitot 1902-ben fedezték fel Kaliforniában és nevét Kunz ékszerkereskedőről kapta. A színtelen spodument 1971-ben Brazíliában találták és rendkívül ritka ásványnak tekintik. A spodumen tiszta példányai kedvelt ékszeralapanyagnak számítanak, egy Brazíliából származó kunzitból 880 karátos briliáns formát csiszoltak.
Keletkezése[szerkesztés]
Magmatikusan pegmatitokban képződik. Gyakran kőzetalkotó ásvány.
Előfordulásai[szerkesztés]
A Skandináv-félszigeten Norvégia területén, Svédországban Västerbotten közelében és Skellefteä térségében 15 km hosszban északnyugati irányban elhúzódó pegnatitos előfordulásban és Üto-szigetén. Finnország területén Toro közelében és Tammela körzetében. Jelentős előfordulások vannak Skócia és Írország területén.Oroszországban az Ural-hegység területén a Bajkál mentén és kelet Szibériában. Afganisztán területén Nurisztánban valamint a közeli Pakisztán északi vidékein. Az Egyesült Államok Kalifornia, Dél-Dakota, Észak-Karolina szövetségi államaiban vannak jelentős előfordulások. Kanada területén Manitoba tartományban lelhető fel tömegesen. Előfordulásai megtalálhatók Madagaszkár-szigetén és Zimbabwe területén. Brazíliában Itambacuri közelében található előfordulásban gyakoriak az ékszeripari feldolgozásra alkalmas példányok. A világ legjelentősebb előfordulásai Ausztráliában találhatók, Tasmániai-szigeten és a kontinens nyugati területein.
- Kísérő ásványok: albit, berill, lepidolit, eukriprit és kvarcváltozatok valamint a földpátok.
A spodumen magyarországi előfordulását nem regisztrálták.
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com
