Spodumen
| Spodumen | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | trifan, kanzit, kunzit, hiddenit. |
| Ásványosztály | IV.Szilikátok. |
| Alosztály | láncszilikátok. |
| Ásványcsoport | Piroxéncsoport. |
| Kémiai elnevezése | Lítium alumínium szilikát. |
| Képlete | LiAlSi2O6. |
| Kristályrendszer | Monoklin. |
| Megjelenési forma | Prizmás,táblás, zömök, oszlopos kristályai néha hatalmas méretűek. |
|
|
|
| Sűrűség | 3.15 g/cm³ |
| Keménység | 6,5-7,0 |
| Hasadás | Jól hasad. |
| Törés | Egyenetlen. Rideg. |
| Szín | Szürke, smaragdzöld, rózsaszín, ibolyásvörös, bíbor, színtelen, sárga. |
| Porszín | Színtelen, fehér. |
| Fény | üvegfényű. |
| Átlátszóság | Áttetsző. |
| Oldhatóság | Nem oldható. |
| Különleges tulajdonság | Hevítve a lángot vörösre festi. |
A spodumen az ino- vagyis láncszilikát a piroxéncsoport tagja. Néha hatalmas kristályokban is megtalálható, bordázott felszíni lapokkal. A legnagyobb felfedezett kristály 12,8 méter hosszú és a súlya 56 tonna volt. Először 1800-ban a francia d'Andrada nevű fizikus publikálta jellemzőit, így őt tekintik az ásvány felfedezőjének.
- Névváltozatai:
- Smaragdzöld: hiddenit.
- Rózsaszín, ibolyavörös és bíbor: kunzit (konzit).
- Színtelen és sárga: trifan.
A hiddenitet 1879-ben W.E.Hidden észak-amerikai geológus fedezte fel Észak-Karolinában. A kunzitot 1902-ben fedzték fel Kaliforniában és nevét Kunz ékszerkereskedőről kapta. A színtelen spodument 1971-ben Brazíliában találták és rendkívül ritka ásványnak tekintik. A spodumen tiszta példányai kedvelt ékszeralapanyagnak számítanak, egy Brazíliából származó kunzitból 880 karátos briliáns formát csiszoltak. Tömeges előfordulásban fontos ipari nyersanyag lítium kinyerésére. A világ lítium felhasználása évente mintegy 80.000 tonna, melynek döntő többsége Ausztrália nyugati vidékéről származik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai összetétele
[szerkesztés] Keletkezése
Magmatikusan pegmatitokban képződik. Gyakran kőzetalkotó ásvány.
[szerkesztés] Előfordulásai
A Skandináv-félszigeten Norvégia területén, Svédországban Västerbotten közelében és Skellefteä térségében 15 km hosszban északnyugati irányban elhúzódó pegnatitos előfordulásban és Üto-szigetén. Finnország területén Toro közelében és Tammela körzetében. Jelentős előfordulások vannak Skócia és Írország területén.Oroszországban az Ural-hegység területén a Bajkál mentén és kelet Szibériában. Afganisztán területén Nurisztánban valamint a közeli Pakisztán északi vidékein. Az Egyesült Államok Kalifornia, Dél-Dakota, Észak-Karolina szövetségi államaiban vannak jelentős előfordulások. Kanada területén Manitoba tartományban lelhető fel tömegesen. Előfordulásai megtalálhatók Madagaszkár-szigetén és Zimbabwe területén. Brazíliában Itambacuri közelében található előfordulásban gyakoriak az ékszeripari feldolgozásra alkalmas példányok. A világ legjelentősebb előfordulásai Ausztráliában találhatók, Tasmániai-szigeten és a kontinens nyugati területein.
- Kísérő ásványok: albit, berill, lepidolit, eukriprit és kvarcváltozatok valamint a földpátok.
[szerkesztés] Hazai előfordulás
A spodumen magyarországi előfordulását nem regisztrálták.
[szerkesztés] Felhasznált források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com
