Gabbró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
gabbró
GabbroRockCreek1.jpg
gabbro kézipéldány a Rock Creek Canyonból, a keleti Sierra Nevada vidékről, Kaliforniából
Adatok
Képződés típusa magmás
Képződés helye mélységi (hipabisszikus)
Szerkezet holokristályos
Szövet iránytalan
Vegyi összetétel semleges
Ásványos összetétel telített vagy bázisos
Fajsúly 2800–3200 kg/m³
Előfordulás óceáni alsó kéreg


Gabbró mikroszkópos vékonycsiszolati képe polarizált fényben.
Harrison Schmitt amerikai úrhajós kőzetmintát gyűjt az Apollo–17 expedíción a holdi Vidámság Tengerének keleti partvidékén.
A Mare Serenitatis vidékének térképe a Holdon a jelentősebb kőzetminta gyűjtési és más expedíciós helyekkel: Apollo–17, Luna–21 (Lunohod–2), Apollo–15.

A gabbró a mélységi magmás kőzetek egy csoportja. Akkor keletkezik, ha a bazaltos összetételű magma megreked a mélyben és ott kristályosodik ki. A földi óceáni kéreg alsó része főleg gabbróból áll. Ezek az óceánközépi hátságok bazaltos vulkanizmusa során jönnek létre. Hipabisszikus képződésű, holokristályos szövetű, durvaszemcsés kőzet, telített (neutrális) vagy bázisos kovasavtartalmú.

Kőzettani leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Durvaszemcsés szövetű, alacsonyabb szilícium-dioxid tartalmú kőzet, amelynek a kémiai összetétele hasonló a bazaltéhoz. Színe világos, vagy sötétszürke, enyhe zöldes árnyalattal vagy akár sötétzöld színnel. Fő ásványai a piroxének és a plagioklászok, az olivin és az amfiból. A piroxén főleg klinopiroxén, de kisebb mennyiségben ortopiroxén is lehet. A gabbrók mindig tartalmaznak néhány százaléknyi vas-titán-oxid ásványt is: magnetitet, ilmenitet és ulvöspinellt, ritkán biotit is előfordul. Járulékos ásványai lehetnek apatit, titanit és pirit. A holdi bazaltokban ezekhez járul még az armalcolit nevű vas-titán-oxid ásvány is.

Ha rombos-piroxéneket tartalmaz, akkor norit a neve.

Megjelenési formája rendszerint lopolit, tömzs vagy telér, sűrűsége ρ = 2,8 x 10³ - 3,2 x 10³ kg/m³ közötti az összetételtől függően.

Geológiai környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabbró gabbrómagmából keletkezik, nagy tömegben létrejövő intruzív kőzetként is, valamint a nagy mélységben megrekedt és kristályosodott, de a hosszú ideig tartó kristályosodás folytán rétegződött réteges intruzív kőzetként is megtaláljuk. Ez utóbbi kumulátos szövetű is lehet a kristályosodó piroxének és plagioklászok leülepedése folytán. Az ilyen szövetű kőzetet piroxén-plagioklász ortokumulátnak is nevezik. Gránitos maradékmagmából is létrejöhet.

A gabbró fontos kőzete az óceáni kéregnek. Megtalálható az ofiolitokban, a haránttelér (sheeted dyke) zónájában. Gabbrókból álló intrúziók típusos jelzőkőzetei a riftesedés környezetének

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabbró mutatós kőzet ezért gyakran használják épületek burkolására. Másrészt jelentős ércesedések is kísérhetik. Fontos szulfidércek találhatók benne: az arany, az ezüst, a réz, a platina, a króm, a nikkel, a kobalt szulfidjai.

Gabbró Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon gabbró az Eger melletti Szarvaskőn található.

Gabbró a Holdon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabbró a holdkőzetek között is fontos kőzettípus. A Hold kőzetei viszonylag kis szilíciumdioxid tartalmú kőzetek. A gabbroidális kőzetek számos válfaja megtalálható a holdkőzetek körében, s ilyen az norit, az anortozitos-gabbró és a gabbrós-anortozit is.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács József – Ravasz Csaba. Földtan II – Ásványok és kőzetek alapfogalmai. Műszaki Kiadó (1981). ISBN 963-10-4249-9 
  • Kubovics I. (1990): Kőzetmikroszkópia I-II. (NT-42473) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  • Kubovics I. (2008): Általános kőzettan - A földkövek kőzettana. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest
  • Meyer, C. (1987): The Lunar Petrographic Thin Section Set. NASA JSC Curatorial Branch Publ. No. 76. Houston, Texas, USA.
  • Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
  • Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (szerk. Bérczi Sz.) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]