Spinell
| Spinell | |
| Adatok | |
| Ásványosztály | III. Oxidok és hidroxidok |
| Alosztály | Összetett oxidok |
| Ásványcsoport | spinellcsoport |
| Kémiai elnevezése | magnézium-alumínium oxid |
| Képlete | MgAl2O4 |
| Kristályrendszer | szabályos |
| Megjelenési forma | oktaéderek, sokszor görbült lapokkal, gyakran ikerkristélyként |
|
|
|
| Sűrűség | 3,57-3,72 g/cm³ |
| Keménység | 8,0 |
| Hasadás | nem hasítható |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Szín | színtelen, vörös, kék, barna |
| Porszín | szürkésfehér. |
| Fény | üvegfényű. |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző és opak is lehet |
| Oldhatóság | nem oldható |
| Különleges tulajdonság | esetenként fluoreszkál |
A spinell az III.Oxidok ásványosztály, összetett oxidok alosztályán belül a spinellcsoport névadó tagja, a spinell-gahnit sorozatba tartozik. Kémiailag magnézium-alumínium oxid. Szabályos rendszerben kristályosodik, leggyakrabban oktaéderes alakban jelenik meg, melynek lapjai görbültek, az élek lesarkítottak. Ritkábban dodekaéderként is előfordul, tömeges szemcsés formában is megtalálható. Gyakoriak az ikerkristályok és a laposra torzult formák. Jellegzetes tulajdonsága, hogy hő hatására színe megváltozik. Felfedezője 1647-ben Boelus. 1920 óta alumíniumoxid és magnéziumoxid olvadékából ipari méretekben állítják elő csiszolóanyagnak. Az eddigi legnagyobb spinell kristályt 2005-ben Vietnamban találták Yen Bai tartományban, A kristály átmérője 17,8 cm, színe: ibolyáspiros (balasrubin).
Tartalomjegyzék |
Ékszeripari felhasználás [szerkesztés]
A spinell kedvelt ékszeripari alapanyag, rendkívül változatos színekben jelenhet meg. A színváltozatokat az okozza, hogy a magnézium mellett már nagyon kis mennyiségben beépülhet a kristályrácsba vas, mangán, cink, kalcium vagy titán, míg az alumínium mellett króm és háromvegyértékű vas. Ezek a kristályrácsba beépülő kationok, melyek az elemzések méréshatárán belüli mennyiségben jelennek meg a szín és a színárnyalatok változatosságát adják. Drágaköként a jácintpiros rubicell, a vérvörös goutte de sang vagy vércseppspinell, a kárminvörös rubinspinell, az ibolyáspiros balasrubin, a barnás és kékesvörös almandinspinell, a zöld clorospinell, a kék cinkspinell vagy zafirspinell, a fekete pleonaszt vagy ceylonit a kedveltek. a kristályokban kialakuló zárványok (rutil, titanit, kisebb cirkon vagy dolomit) gyakran eredményeznek különleges megjelenést. A spinellt gyakran tévesztik rubinnal. Így az angol koronaékszerek között őrzött Fekete Herceg-ről és a Timur-ról utólagos vizsgálatokkal derítették ki, hogy nem rubinok, hanem spinellek.
Keletkezése [szerkesztés]
Metaszomatikusan kontakt hatásra alakulnak ki a spinell kristályok gránit, mészkő, dolomit. márvány és szerpentin kőzetek érintkezési zónájában. Másodlagosan folyók homokhordalékainak torlataiban rubin, cirkon és zafír társaságában is megtalálható.
- Hasonló ásványok: korund, cirkon, a gránátcsoport egyes tagjai és a rubin.
Előfordulásai [szerkesztés]
Németország területén Odenwald közelében. Olaszországban a Vezúv vidékén. Svédország területén. Oroszországban az Ural-hegységben több helyen sötétvörös spinell található. Jelentős előfordulások vannak India, Burma, Srí Lanka, Thaiföld, Ausztrália és Brazília területén. Az Egyesült Államok New York szövetségi államban.
Hazai előfordulás [szerkesztés]
Nógrád megyében Salgótarján mellett a Medves-hegy bazalt takarójának egy része kristálytufa előfordulás melyben a spinell sötétkék-feketés pleonaszt változatát mutatták ki.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com

