Pirit

Ez a szócikk az ásványról szól. Hasonló címmel lásd még: Pirit (keresztnév).

Pirit

Adatok
Névváltozat	vaskovand, kénkovand
Ásványosztály	II. Szulfidok és rokon vegyületek
Alosztály	Kettős (S₂) kéncsoportú szerkezetek
Ásványcsoport	Piritcsoport
Kémiai elnevezése	Vas szulfid
Képlete	FeS₂
Kristályrendszer	szabályos
Megjelenési forma	kocka, ötszög-tizenkettes, lapjai rostozottak, gyakori a tömeges változata

Sűrűség	4,9-5,2 g/cm³
Keménység	6,0-6,5
Hasadás	nem hasad
Törés	kagylós, egyenetlen
Szín	fakósárga, aranysárga
Porszín	szürkésfekete
Fény	fémes
Átlátszóság	opak
Oldhatóság	vízben oldhatatlan
Különleges tulajdonság	acéllal megütve szikrázik

A pirit (vaskovand vagy kénkovand) vasat és ként tartalmazó szabályos rendszerű szulfidásvány, a Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályban a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Szabályos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka és az ötszög-tizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet (lásd: lenti fotón). A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.

Összetétele[szerkesztés]

Elméleti vastartalma: 46,6%.
Elméleti kéntartalma: 53,4%.

Keletkezése[szerkesztés]

Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag. Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.

Előfordulása[szerkesztés]

Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Colorado és Arizona szövetségi államok területén. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában Erdélyben Óradna (Radna Veche), Németországban a Harz-hegységben, Oroszországban az Ural vidékén, Ukrajnában Krivij Rih közelében és a Doneck vidékén. Gyakran széntelepek környezetében található meg, szénben és kísérőkőzeteiben hintett apró kristályok formájában.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés]

Kifejlett ötszög-12-es piritkristályok.

Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3%, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4%-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyulladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.