Markazit
A markazit vasat és ként tartalmazó rombos rendszerű szulfidásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Rombos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a táblás kristályok, jellegzetesek az ikres dárdahegy kristályok és a gömbös, vesés kialakulások.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: FeS2
- Szimmetriája: több szimmetria elemet tartalmazhat.
- Sűrűsége: 4,6-4,9 g/cm3.
- Keménysége: 6,0 – 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: rosszul hasítható.
- Törése: kagylós, egyenetlen, friss törési felülete zöldesebb a piritnél.
- Színe: aranysárga szürkés árnyalattal.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: zöldes árnyalatú sötétszürke.
- Elméleti vastartalma: 46,6%.
[szerkesztés] Keletkezése
Szinte minden magmás, hidrotermás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Magas kéntartalma miatt a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, így ipari felhasználása inkább a kénsav gyártásban történt. Felszíni oxidáció hatására gyakran keletkezik kénsav. Hasonló ásványok: pirit, kalkopirit, pirrhotin. Üledékekben gyakran szerves anyagok társaságában található meg.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakran előforduló ásványfajta. Németországban Rammelsberg közelében. Csehországban Karlovy Vary környékén. Oroszországban az Ural vidékén., Ukrajnában Krivij Rih bányáiban. Romániában több helyen. Az Egyesült Államok területén Illinois szövetségi államban.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Hazai előfordulásai a gyakorlatban megegyeznek a pirit előfordulásokéval. Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Szénbányáknál a pirittartalomhoz esetenként a markazittartalom társul. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében pirit-gumókkal Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok. Előfordul még Telkibánya, Nagybörzsöny, Tatabánya területén. A hazai bauxitelőfordulások gyakori kísérőásványa.
[szerkesztés] Rokon ásványfajok
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974

