Markazit
A markazit vasat és ként tartalmazó rombos rendszerű szulfidásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Rombos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a táblás kristályok, jellegzetesek az ikres dárdahegy kristályok és a gömbös, vesés kialakulások.
Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés]
- Képlete: FeS2
- Szimmetriája: több szimmetria elemet tartalmazhat.
- Sűrűsége: 4,6-4,9 g/cm³.
- Keménysége: 6,0 – 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: rosszul hasítható.
- Törése: kagylós, egyenetlen, friss törési felülete zöldesebb a piritnél.
- Színe: aranysárga szürkés árnyalattal.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: zöldes árnyalatú sötétszürke.
- Elméleti vastartalma: 46,6%.
Keletkezése[szerkesztés]
Szinte minden magmás, hidrotermás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Magas kéntartalma miatt a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, így ipari felhasználása inkább a kénsav gyártásban történt. Felszíni oxidáció hatására gyakran keletkezik kénsav. Hasonló ásványok: pirit, kalkopirit, pirrhotin. Üledékekben gyakran szerves anyagok társaságában található meg.
Előfordulása[szerkesztés]
Gyakran előforduló ásványfajta. Németországban Rammelsberg közelében. Csehországban Karlovy Vary környékén. Oroszországban az Ural vidékén., Ukrajnában Krivij Rih bányáiban. Romániában több helyen. Az Amerikai Egyesült Államok területén Illinois szövetségi államban.
Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés]
Hazai előfordulásai a gyakorlatban megegyeznek a pirit előfordulásokéval. Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Szénbányáknál a pirittartalomhoz esetenként a markazittartalom társul. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében pirit-gumókkal Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok. Előfordul még Telkibánya, Nagybörzsöny, Tatabánya területén. A hazai bauxitelőfordulások gyakori kísérőásványa.
Rokon ásványfajok[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
