Kalkozin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalkozin
Chalcocite HMNH1.jpg
Általános adatok
Névváltozatok ciprit, kalkocit, kuprein, redruthit
Kémiai név réz-szulfid
Képlet Cu2S
Kristályrendszer monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály 3:4 és 2:3 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Csoport Kalkozincsoport
Azonosítás
Megjelenés szemcsés, hexagonális
Szín ólomszürke
Porszín szürke
Fény fémes
Átlátszóság opak
Keménység 2,5
Hasadás rossz
Törés kagylós
Különleges tulajdonság elektromosságot jól vezeti

A kalkozin a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Többnyire finomszemcsés tömegekben vagy vastag hexagonális kristályokban előforduló fontos réz ércásvány. Jól alakítható, az elektromosságot jól vezeti.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakoribb rézércásvány hidrotermásan másodlagosan, gyakran a szulfidásványok oxidációs övében is keletkezik. A szulfidércek felszínhez közeli részén gyakran megtalálható. Hasonló ásvány: argentit, akantit.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran előforduló rézércásvány. Tömeges előfordulásai találhatók jugoszláviai Bor környékén, Chile területén több helyen, Angliában.

Nagyobb mennyiségben Recsken, Gyöngyösorosziban az ércesedett telérekben, Rudabányán a kalkopirit több helyen fehér rombos kalkozin kristályokba megy át, melyekből szépen fejlett nagyszemű kristályokat találtak. Szabadbattyánban a ritkán előforduló rézércében a kalkozin volt a jellemző. A Velencei-hegységben több helyen is megtalálható.

Kísérő ásványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pirit, bornit, kalkopirit, különböző tarkaércek elsősorban a tetraedrit .

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Boldizsár Tibor (szerk.): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalkozin témájú médiaállományokat.