Telkibánya

Telkibánya
Telkibánya a levegőből
Telkibánya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig	Abaúj–Hegyközi
Jogállás	község
Polgármester	Mester Lászlóné
Irányítószám	3896
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	625 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	13,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Telkibánya Pozíció Magyarország térképén
Telkibánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,48286°, k. h. 21,35659°48.48286, 21.35659
Telkibánya weboldala

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Fekvése

A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik.

Címere

A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, melyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

Története

1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Látnivalók

• Vártemplom
• Kopjafás temető
• Jégbarlang
• Érc- és Ásványbányászati Múzeum
• Konczfalva romjai
• Szent Katalin ispotály és kápolna
• Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik

Irodalom

• Benke István: Telkibánya bányászatának története
• Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
• Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000.

Régi képek Telkibányáról

• Régi képek Telkibányáról
• 

  Nagy utca

Galéria

• Képek Telkibányáról
• 

  Kopjafás temető a református templom alatt

• 

  Vártemplom

• 

  Szent Katalin ispotály és kápolna romjai

• 

  Kopjafás temető a református templom mögött

• 

  Református templom a Bizsókáról

• 

  Unitárius templom homlokzati felirata

Külső hivatkozások

• Telkibánya Önkormányzatának honlapja
• Telkibánya az utazom.com honlapján
• Légifotók Telkibányáról
• S. Nagy Katalin Telkibánya, 1977. Szociológiai tanulmány
• Telky család története