Hidvégardó
| Hidvégardó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Matusz Tamás[1] | ||
| Irányítószám | 3768 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 32,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hidvégardó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hidvégardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,56064°, k. h. 20,83825° | |||
| Hidvégardó weboldala | |||
Hidvégardó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Miskolctól kb. 65 kilométerre északra fekszik. A megye – és így az ország – legészakibb települése.
Tartalomjegyzék |
Nevének jelentése [szerkesztés]
A Hidvégardó összetett szó „hidvég” előtagja a Bódva folyó hídjára utal, az „ardó” utótag pedig az erdőóvó szóból rövidült, és lakosainak egykori foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.
Története [szerkesztés]
Elsőként 1283-ban említik. Az 1400-as években a Bebek család birtoka volt. A 14. században már nemcsak temploma, de iskolája is volt. A 15. században huszita kézbe került, majd a husziták kiűzése után vissza a Bebekekhez. A török időkben elnéptelenedett, csak az 1730-as években telepítették be újra. 1736-ban katolikus plébániát hoztak létre, a templomot 1777-ben restaurálták. 1896-ban ért el ide a vasút.
A bécsi levéltárban őrzött Bakócz-Ipolyi kódexben fennmaradtak egy udvarház elszámolásai. Ezt az épületet Bakócz Tamás egri érsek építtette 1492-ben – valószínűleg reneszánsz stílusban, művészi igénnyel. A kódex két tető alatt öt „házról” (azaz szobáról) fából ácsolt kapuról és faragott kőkútról számol be. Ma már semmi nyoma; lehet, hogy ennek helyén áll a Gedeon-kastély.
Sokáig Torna vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződés eredményeként határmenti település lett.
Népcsoportok [szerkesztés]
2004-ben a lakosok 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Gedeon-kastély (Tornai u. 54.) A hat szobás, L alaprajzú, földszintes, copf stílusú kastélyt feltehetően Gedeon Kelemen építtette az 1770-es években (lehet, hogy egy korábbi kúria felhasználásával). Az utca felőli homlokzatát háromtengelyes középrizalit tagolja; timpanonjában istenszemes stukkódísszel. Ablakai fölött vakolatdíszek láthatók. Belül dongaboltozatos oldalfolyosó, a szobákban fiókos dongaboltozat, díszes barokk ajtók, rokokó cserépkályha. A kastélyban egy ideig iskola működött, majd üresen állt. Jelenleg a Teleháznak és a kézművesháznak ad otthont.[4]
- Az elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes Papp-kúriát (Tornai u. 95.) 1830 körül építették népies, klasszicizáló stílusban. Az utcai homlokzata előtti két portikusz oszloppárokkal alátámasztott oromzatában stukkó címerpajzsok láthatók. A homlokzatok jelenleg díszítetlenek. Belül erősen átalakították.
- A fallal kerített római katolikus templom (középkori eredetijét 1777-ben barokk stílusban teljesen átépítették, majd a 19. század elején felújították. A főhomlokzata előtt álló, durva terméskőből emelt, szép vonalú sisakkal koronázott torony a középkori templom harangtornya lehetett. A három szakaszra osztott hajót és a keskenyebb, egyenesen záródó szentélyt csehsüvegboltozat fedi. 18. századi oltárképe az angyali üdvözletet ábrázolja.
- A református templom 1794–97-ben épült. 1834-ben teljesen leégett, de 1837-ben újjáépítették. A déli homlokzata előtt álló zömök toronyra 1986-ban hegyes sisakot tettek, ezzel magassága elérte a 15 m-t. A nyugati oldalon nyíló bejáratot kicsiny előtér védi. Téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajója 6 m * 12 m-es, berendezése egyszerű.
- Szent Anna-kápolna
- Millenniumi tér
- Népi lakóházak
- Szent Imre tér Nepomuki Szent János szobrával
Neves hidvégardóiak [szerkesztés]
Saját kívánságára a község temetőjében szórták szét H. Szabó Béla (* Kassa, 1919 † Szikszó, 1999) hamvait. H. Szabó Béla eredetileg biztosítói alkalmazott volt, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye természet- és műemlékvédelmének szakavatott krónikása lett. A Bódva völgyét kedvelte leginkább. E szűkebb tájegység műemlékeiről két kiadványt is írt: Bódva-völgyi képeskönyv (Miskolc, Borsodi Szemle, 1956) és Árpád-kori emlékek Borsodban (Miskolc, Borsod Tourist, 1979).
Környező települések [szerkesztés]
- Becskeháza (5 km),
- Tornanádaska (kb. 7 km),
- Tornaszentjakab (6 km),
- Bódvavendégi (Host’ovce, Szlovákia);
a legközelebbi városok:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hidvégardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ http://www.kastelyutak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=126&Itemid=275
Források [szerkesztés]
- Hidvégardó honlapja
- Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
