Felsővadász
| Felsővadász | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fehér Krisztián[1] | ||
| Irányítószám | 3814 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 549 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Felsővadász
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Felsővadász
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 22′ 13,66″, k. h. 20° 54′ 55,80″ | |||
Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település már az őskorban lakott volt, a régészeti leletek ma a kassai múzeumban láthatóak. Felwodoz Superior Vadas a honfoglalás után királyi birtok, és nevét az itt letelepített királyi vadászokról kapta. A települést 1279-ben említik először. 1279-től 1403-ig a Vadász-család, majd 1517-ig a Perényiek birtoka. Rákóczi Zsigmond és Ferenc a Perényiektől vette meg a birtokot 1517-ben 3000 aranyforintért, akik ezután viselték a Felsővadászi előnevet. A 16. században a Rákócziak erődített várkastélyt építettek, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus stílusát. A kastély a II. világháború utáni évektől általános iskola.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható, jelenleg az általános iskola egyik épülete. A díszteremben II. Rákóczi Ferenc portréja és korabeli bútorok találhatók.
- Görög katolikus templom "Istenszülő születése" névvel, 1900-as években épített ikonosztázzal
- Római katolikus templom: 1601-ben a Rákócziak felújíttatták a középkori templomot, mely mai formáját 1697-ben nyerte el. A tornya 1862-ben készült el.
- Helytörténeti kiállítás
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1544 körül Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és itt is halt meg, 1608-ban.
Környező települések [szerkesztés]
Kupa (5 km) és Gadna (3 km), a legközelebbi városok: Szikszó (18 km), Edelény és Encs (kb. 30 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Felsővadász oldala
- Felsővadász, Szanticska, Fáj – Hozzáférés: 2013. április 3. 00:30.
