Tiszapalkonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya címere
Tiszapalkonya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Lasztóczi László Attila[1]
Irányítószám 3587
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1420 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 108,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszapalkonya  (Magyarország)
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 07″, k. h. 21° 03′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 07″, k. h. 21° 03′ 18″
Tiszapalkonya  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Tiszapalkonya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi kistérségben. Tiszaújvárostól 4 km-re fekszik, közvetlenül a Tisza partján.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza jobb partján fekvő község Tiszaújváros központjától 4-5 km-re fekszik, de közvetlen szomszédságában található a város erőmű lakótelepe és a nagyvállalatok is, a MOL Rt. Tiszai finomítója és a Tiszai Hőerőmű szenes egysége közelebb, a TVK Rt, üzemei és a Tiszai Hőerőmű II-es egysége valamivel távolabb. A falu központjától kissé messze, kb. 2 km-re van a tiszaújvárosi vasúti szárnyvonal végpontja. A 35-ös főútvonalat 4 km-en belül lehet elérni.

A település a honfoglalás után jött létre, első írásos említése az Árpád-korból való. A tatárjárás alatt elpusztul, majd újjáépülése után tulajdonosai gyakran cserélődtek, hosszabb ideig a Gut-Keled nemzetség és az egri káptalan birtokolja. A későbbiekben megszerzi a tiszai vámot, mely során a káptalan befolyása egyre növekszik, de nem annyira, hogy ez visszatartaná a reformáció térhódítását.

A török megszállás alatt hajdúvárosi rangot kap, így védelmét nemcsak a sáncok, hanem a katonaság is biztosítja, adót pedig nem kellett fizetnie. 1661-ben pogányok elpusztítják, de a település hamar újjáépül és immár adófizetővé válik. A későbbi háborúskodások és hadvonulások már nem érintik, így további pusztítást ezek az események nem okoznak. Annál inkább a sorozatos árvizek, mely miatt a lakosság nagy része elköltözik. A XVIII. század elejére minimálisra zsugorodott lakosságszámot vegyes nemzetiségű lakossággal emelik meg újra. A XIX. században már kiemelkedő jelentőségű háziiparral rendelkezett, a lakosok túlnyomó része mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát. A XIX. század végének Tisza-szabályozási munkálatai egyre jobb életkörülményeket biztosítottak az itt élőknek és a letelepedni kívánkozóknak, így a lakosságszám tovább emelkedik.

A II. világháború utáni szocialista iparosítási program kedvezően érinti a községet, hiszen itt építették fel a mai tiszaújvárosi ipari komplexum első tagját, a Tiszai Hőerőművet. Az 1952-ben elkezdett szénfűtésű hőerőművet néhány év alatt készítették el, és mellé lakótelep is épült. Ennek ellenére a falu lakosai közül sokan dolgoztak a megépült üzemben. Az akkor még tiszapalkonyai hőerőműként nevezett egység csak később a helyi lakótelep és az akkori Leninváros kiépülésekor lett a városnak része.

Ma ez a hőerőmű az AES Rt. amerikai cég tulajdonában van, és végnapjait éli, hiszen az 50 évre tervezett élettartama hamarosan lejár. Jelenleg Tiszaújváros távhőellátását biztosítja, melyet a hamarosan felépülő gázturbinás erőmű fog felváltani.

Tiszapalkonya egy aktívan fejlődő kisközség melyet az utóbbi évben felépült vállalkozói park is bizonyít, melyben egy vállalkozás már üzemel is. 2001. júniusában adták át a forgalomnak azt a Tiszapalkonya -Oszlár közötti kerékpárutat, mely része lesz a közeljövőben a Tisza jobb parti gátján elkészülő, Tisza-tóig tartó kerékpárút-hálózatnak.

A község idegenforgalma még nem számottevő, de a növekedéshez vannak lehetősek, melyek közül az egyik éppen a kerékpáros turizmus. Szintén a 2001. évben avatták fel a falu teljesen újjáépített és megszépített polgármesteri hivatalát, mely nemcsak külsejében változott pozitívan, hanem felszereltségében is példaértékű lehet. Az önkormányzat egy 50 férőhelyes óvodát tart fenn, az iskolában közel 200 gyerek tanul. A háziorvosi és védőnői szolgálat, valamint a fiókpatika helyben biztosítja a betegellátást. A közművelődést egy művelődési ház és a könyvtár biztosítja. Az infrastruktúra kiépítettsége csaknem teljes körű, egyedül a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése várat még magára.

Tiszapalkonya közvetlen szomszédságában, az Erőmű lakótelepen található a '60-as évektől üzemelő strand melyet már többször átépítettek. A fürdő fénykorában nagyon sok környékbelit és kevesebb távolabbi vendéget is vonzott, de a '80-as évek közepén a TVK szabadidőközpontjának felépültekor, valamint a '90-es évek végén a tiszaújvárosi strand- és termálfürdő átadásakor nagyot zuhant látogatottsága. Ma inkább a tiszapalkonyaiakra és néhány szomszédos falu lakosaira és a nyugodt fürdőzésre vágyó tiszaújvárosiakra számíthat.

A strand mellett található a Tiszavirág hotel is, mely nemcsak az idelátogató turistáknak adhat szállást, hanem különböző konferenciáknak is helyet adhat. A Tisza-parton már több évtizede üzemel a Halászcsárda (ma Tiszavirág étterem), mely hagyományos tiszai halételekkel várja vendégeit.

Az M3-as autópálya az eredeti tervek szerint Oszlár és Tiszapalkonya között haladt volna el, de a két település lakóinak kérvényezésére Hejőkürt határához igazították a nyomvonalat. A két községet megkímélendő, egy elkerülő út készült az M3-as autópálya és Tiszaújváros között.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Református templom

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom, 1840 körül épült klasszicista stílusban
  • Katolikus templom
  • A község határában fekvő Tiszai Hőerőmű, Mol Nyrt. Tiszai Finomítója és a közelben lévő Tiszai Vegyi Kombinát több száz embernek biztosít megélhetést.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]