Zemplénagárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zemplénagárd
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Kistérség Bodrogközi
Jogállás község
Polgármester Szajkó Anna[1]
Irányítószám 3977
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 790 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénagárd  (Magyarország)
Zemplénagárd
Zemplénagárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 22° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 22° 04′ 02″
Zemplénagárd  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Zemplénagárd
Zemplénagárd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormányközi szerződés alapján 2006 augusztusában gyalogosok és kerékpárosok számára határátkelő nyílt Zemplénagárd és a szomszédos Szlovákia területén fekvő Nagytárkány között. A közúti forgalom számára a közutat mindkét oldalon 2013. augusztus 27-án avatták fel.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zemplénagárd nevét már a XV. századi oklevelek is említették Agaar néven. Ekkor két Agárdról: Kis- és Nagyagárdról tettek említést.

A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt.

1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt.

1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta.

1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg.

1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.

1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze.

1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett.

Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.

A község régi helynevei közül az 1900-as évek elején még ismert volt Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget és Mikonya neve.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borovszky Samu: Zemplén vármegye.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Elkészült a Zemplénagárd-Nagytárkány összekötő út (magyar nyelven). NIF ZRt honlapja, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]