Pácin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pácin
Pácin címere
Pácin címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Kistérség Bodrogközi
Jogállás község
Polgármester Majoros László Ferenc[1]
Irányítószám 3964
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1386 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 41,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pácin (Magyarország)
Pácin
Pácin
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 51″, k. h. 21° 49′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 51″, k. h. 21° 49′ 51″
Pácin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Pácin
Pácin
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A pácini kastély

Pácin község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól 96 kilométerre keletre fekszik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák határ mellett közvetlenül. Államhatárral rendelkezik. A szlovák oldalon levő szomszédos település neve: Veľký Kamenec (Nagykövesd).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pácin Árpád-kori település, nevét 1247-ben említették az oklevelek, mint a Bogát-Radvány nemzetséghez tartozó Roland nádor birtokát.

1392-ben Pachin, 1398-ban Pácsin, 1440-ben Pachin 1447-ben Paczén, 1461-ben Paczyn néven írták.

1392-ben is a Bogát-Radvány nemzetségé volt, 1398-ban pedig Debrői Istvánt és fiait iktatták be egyes itteni birtokrészekbe.

1440-ben Zerdahelyi Miklósé, 1443-ban Brankovics György a Kistárkányi és az Apagyi családoknak adta.

1447-ben a Puskai Unghi család kapott itt birtokrészt, 1461-ben pedig Upor Jánosé és az Alaghi Bekényieké, 1530-ban pedig a Kőrösbányai Móré családé volt.

1581-ben Páczin a Mágócsy családé; Mágócsy Gáspár és András birtoka volt, Mágócsy András itt szép várkastélyt is épített, melynek falában levő Mágócsy címer máig látható.

1631-ben Sennyey Sándor kapott királyi adományt a birtokra Alaghy Menyhért utód nélküli halála miatt.

1675-ben Sennyey Albert báró Sennyey Ferenc özvegyének Széchy Máriának adta zálogba az itteni kastélyt.

1724-ben Sennyey Istváné, aki a birtokot a kastéllyal együtt nejére Andrássy Klárára hagyta.

1820-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész település leégett.

Az 1910-es népszámláláskor Pácinnak 1827 lakosából 1817 magyar volt, melyből 422 római katolikus, 239 görög katolikus, 1087 református volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karcsa (3 km), Karos (9 km), Nagyrozvágy (7 km), a legközelebbi város: Cigánd (12 km).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Majoros László Ferencet választották Pácin polgármesterévé (magyar nyelven). echotv.hu, 2012. november 26. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]