Pácin
| Pácin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Bodrogközi |
| Rang | község |
| Polgármester | Barati Attila (MIÉP)[1] |
| Irányítószám | 3964 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1417 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 41,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 33,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pácin
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Pácin
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
Pácin község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 96 kilométerre keletre fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A szlovák határ mellett közvetlenül. Államhatárral rendelkezik. A szlovák oldalon levő szomszédos település neve: Veľký Kamenec (Nagykövesd).
[szerkesztés] Története
Pácin Árpád-kori település, nevét1247-ben említették az oklevelek, mint a Bogát-Radvány nemzetséghez tartozó Roland nádor birtokát.
1392-ben Pachin, 1398-ban Pácsin, 1440-ben Pachin 1447-ben Paczén, 1461-ben Paczyn néven írták.
1392-ben is a Bogát-Radvány nemzetségé volt, 1398-ban pedig Debrői Istvánt és fiait iktatták be egyes itteni birtokrészekbe.
1440-ben Zerdahelyi Miklósé, 1443-ban Brankovics György a Kistárkányi és az Apagyi családoknak adta.
1447-ben a Puskai Unghi család kapott itt birtokrészt, 1461-ben pedig Upor Jánosé és az Alaghi Bekényieké, 1530-ban pedig a Kőrösbányai Móré családé volt.
1581-ben Páczin a Mágócsy családé; Mágócsy Gáspár és András birtoka volt, Mágócsy András itt szép várkastélyt is épített, melynek falában levő Mágócsy címer máig látható.
1631-ben Sennyey Sándor kapott királyi adományt a birtokra Alaghy Menyhért utód nélküli halála miatt.
1675-ben Sennyey Albert báró Sennyey Ferenc özvegyének Széchy Máriának adta zálogba az itteni kastélyt.
1724-ben Sennyey Istváné, aki a birtokot a kastéllyal együtt nejére Andrássy Klárára hagyta.
1820-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész település leégett.
Az 1910-es népszámláláskor Pácinnak 1827 lakosából 1817 magyar volt, melyből 422 római katolikus, 239 görög katolikus, 1087 református volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
[szerkesztés] Környező települések
Karcsa (3 km), Karos (9 km), Nagyrozvágy (7 km), a legközelebbi város: Cigánd (12 km).
