Kelemér
| Kelemér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kovács László János[1] | ||
| Irányítószám | 3728 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 534 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kelemér
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kelemér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Sajó völgyétől északra, Putnoktól 9 kilométerre, Miskolctól közúton 51 kilométerre, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben elnéptelenedett, de újra benépesült.
Tompa Mihály a szabadságharc bukása utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegórikus, szabadság és függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templom (14. század)
- Tompa Mihály-emlékház
- Népi építészet remekei
- Mohos-tavak
[szerkesztés] Környező települések
Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.
