Füzérradvány

Füzérradvány címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Sátoraljaújhelyi

Jogállás

község

Polgármester

Pandák Pál^[1]

Irányítószám

3993

Körzethívószám

47

Népesség

Teljes népesség

332 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

33,67 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,86 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Füzérradvány

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,48479°, k. h. 21,52441°

Füzérradvány

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,48479°, k. h. 21,52441°

Füzérradvány weboldala

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.

Története[szerkesztés]

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.

Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332-1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.