Bőcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőcs
Bőcs címere
Bőcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Kistérség Miskolci
Jogállás község
Polgármester Nagy László Győző S.[1]
Irányítószám 3574
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 2753 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 114,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bőcs  (Magyarország)
Bőcs
Bőcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 20° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 20° 57′ 58″
Bőcs  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bőcs
Bőcs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bőcs weboldala

Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 14 kilométerre délkeletre található, az Alföld és az Északi-középhegység határán helyezkedik el, a Hernád folyó szeli két részre.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a honfoglalás előtt lakott volt, avar temetőt tártak fel a térségben.

Bőcs (Bölcs, Belcs) nevét először 1222-ben említették az oklevelek Bulch néven.

A település birtokosai a bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak.

Két különálló faluból, Belső- és Külsőbőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár, a Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült.

Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod megye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.

185455-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el.

1969-ben megépült Bőcsön a Borsodi Sörgyár.

A 2000 -es évtől a Bőcs Sport Kft. által üzemeltetett Bőcs KSC labdarúgó és kézilabda csapata a legnagyobb reklámhordozója a településnek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a lakosságnak 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségű [3] emberek alkotják.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bőcsön mindig is meghatározó szerepe volt a sportnak. A községben működő sportkör a Bőcs KSC.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berzék kb. 2 km-re, Hernádnémeti 4 km-re, Sajólád 5 km-re. A legközelebbi városok: Miskolc 14 km-re, Alsózsolca kb. 10 km-re.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]