Tiszakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakeszi
Tiszakeszi címere
Tiszakeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőcsáti
Kistérség Mezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Sipos Imre[1]
Irányítószám 3458
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 2630 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 53,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakeszi  (Magyarország)
Tiszakeszi
Tiszakeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″
Tiszakeszi  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszakeszi
Tiszakeszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Tiszakeszi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőcsáttól 8 km-re délkeletre, Tiszatarjántól délre, a Tisza partján található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keszi török eredetű szó: az ótörök Kesak (darab), s ennek töve a kes (vág). Neve az egyik magyar törzs nevét viseli, a falu valószínűleg a törzs tagjainak résztvételével jött létre, és kezdetben e törzs tagjainak birtokában lehetett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszakeszi, Keszi nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, melyben megnevezik Szent Simonról és Júdásról elnevezett templomát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett, ami már korábban létrejött jelentős községre vall.

A 15. század közepén Brankovits György birtoka volt. A szerb despota annak fejében kapta a birtokot Zsigmond királytól, hogy Lazarovits István, majd utóda Brankovits György a Balkánon előretörő török hadakkal szemben a déli végeket védelmezze. A birtokot a király 1420 körül adományozhatta Brankovitsnak, aki miután 1450 körül nem tudott ellenállni a török nyomásnak feladta Szerbiát, ezzel elvesztette magyarországi birtokait, köztük Keszit is.

1464-ben Keszi birtokosai már a Lórántffyak voltak.

1546-ban a portális összeírásban Pribék Péter és Halmoly Gergely birtoka, 1576-os összeírásban pedig 2 juhtartó gazdaságát írták össze 107 juhhal.

1594-ben nem szerepelt a község a dézsmajegyzéken, 1598-ban pedig - a keresztesi csata után - 16 családot írtak össze a községben. Ekkor 4 juhász gazdaság volt a községben 156 állattal.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt, Tiszakeszi határában állt egykor a Százdi apátság, mely valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Alapító oklevele azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

Az egykori monostor alapfalait 1965-ben Tiszakeszitől 2 km-re a Tisza árterében, a Százdi-szigeteken tárták fel, ahol középkori templom alapfalait és 11. századból való sírokat találtak.

  • Több kastély is volt ezen a környéken, melyből csak 2 maradt meg, az Édes kastély és a Zsóri kastély. Sajnos a többinek már csak az alapjait találni. Az Édes kastélyt ma már kultúrházként, a Zsóri kastélyt pedig napköziotthonként használják, de előfordult már hogy itt rendeztek meg vetélkedőket, és ide járnak 2 hetente a nyugdíjas klub tagjai és itt töltik az időt. Ezen kívül található még itt egy iskolamúzeum, melyet alkalmanként turisták látogatják. Ez közvetlenül a Széchenyi István Általános Iskola mellett található.Községünkben két iskola működik az egyik a Széchenyi István Általános Iskola, a másik pedig a Lórántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola. Található még itt egy Széchenyi park, ahol minden év március 15-én koszorúzási ünnepséget tartanak.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben egy cipőgyár működik, ami eléggé sok munkát ajánl a lakosoknak. Régebben 2 cipőgyár is működött községünkben, de az egyiket bezárták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lehoczky Alfréd: Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján (Miskolc, 2000) ISBN 963 9280 12 7

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]