Dédestapolcsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dédestapolcsány
Dédestapolcsány címere
Dédestapolcsány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Lukács László[1]
Irányítószám 3643
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1532 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 50,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dédestapolcsány (Magyarország)
Dédestapolcsány
Dédestapolcsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 28′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 28′ 53″
Dédestapolcsány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Dédestapolcsány
Dédestapolcsány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Dédestapolcsány weboldala

Dédestapolcsány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A Bükk hegység lábánál fekszik, Miskolctól kb. 30 kilométerre északnyugatra.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dédes neve a magyar Dedus személynévből keletkezett, melyet mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említenek a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor cseh hospeseket várjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi Regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak.

A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott. Bántapolcsány nevének első felét a Bán-patakról kapta, a Tapolcsány pedig Tapolca nevéhez hasonlóan szláv eredetű, valószínűleg a „nyárfáknál, topolyáknál” lakó toplica szó származéka.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dédest 1221-ben említik először, lakosai ekkor királyi várjobbágyok voltak. 1254-ben már állt Dédeskő vára, melynek urai fellázadtak Károly Róbert ellen. A király elfoglalta a várat, ami innentől királyi tulajdonban állt. A 15. században Dédes már mezőváros volt, 1424-ben Luxemburgi Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának adományozta.

A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott.

A törökök 1567. április 2-án kezdték ostromolni a várat Hasszán temesvári pasa vezetésével. Bárius István várkapitány tizenöt napon át védte a várat, és mikor a törökök mégis bevették, felrobbantatta, megölve ezzel több mint 400 törököt. Bosszúból Hasszán pasa leromboltatta a várat. Az erődítményt többé már nem is építették fel.

Dédes várának pusztulása után a király Tapolcsányt a Putnok vár tartozékául jelölte ki, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta, majd 1582-ben Újszászi János a település birtokosa. A 16. században mindkét falu reformátussá lett. Dédesbe még a Perényiek alatt 1575-ben, míg Tapolcsányba az 1576-os török általi pusztulás után érkeztek reformátusok. Az 1595. évi összeírás Dédesen református templomról tudósít, 1608-ban fából építették a következő templomukat, ami a környék jó részének anyaegyháza lett. A tapolcsányi református templom (melynek építéséről nincs egyértelmű információ) javítási munkálatait 1705-ben a vármegye öt forinttal segítette.

A 16. század utolsó harmadában a két falu török hódoltsági terület lett, adót fizetett –a törököknek. A falvakra kirótt szolgáltatások egyre növekedtek, ami visszavetette a fejlődésüket, a nyomasztó terhek alól a lakosok többször elmenekültek.

A 17. században Daróczy István elzálogosította Tapolcsányt Andrási Katalinnak. A 18. században a Primóczi Szentmiklóssy család tagjait találjuk a birtokosok között, Primóczi Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába. A família a 19. század középéig volt a falu egy részének tulajdonosa.

Dédes és Tapolcsány megélte a múlt század nehéz éveit, az I. világháborúban Dédes 30, Bántapolcsány 34 hős fiát vesztette el. A falvakat nem kerülte el a II. világháború sem, 11 halottat kövezelt Dédesen, 16-ot Bántapolcsányban.

Dédestapolcsány 1950-ben jött létre Dédes és Bántapolcsány összevonásából.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Közintézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lajos Árpád Általános Iskola [5]
  • Napköziotthonos Óvoda
  • Integrált Közösségi Szolgáltató Tér
  • "Déta" Teleház
  • Orvosi Rendelő
  • Védőnői Szolgálat
  • Nyugdíjasház

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1903-ban épült Serényi-kastély (2007)

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bánhorváti (7 km), Mályinka (4 km), Nekézseny (4 km), Tardona (7 km), a legközelebbi város: Ózd (25 km) és Kazincbarcika (21 km)[7].

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dédestapolcsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980 (452. oldal)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. A Lajos Árpád Általános Iskola honlapja
  6. Dr. Kiss Miklós magángyűjteménye több mint 2000 darabból áll
  7. Tardonán keresztül 16 km.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]