Putnok
| Putnok | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Tamás Barnabás (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3630 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6826 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 196,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Putnok
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Putnok weboldala | |||
Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmenti-t jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]
[szerkesztés] Története
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | nagyközség |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
| 1970–1989 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1989–1990 | város, városi-községi közös tanács székhelye |
| 1990 óta | város |
| Társközségei | |
| 1966–1990 | Dubicsány |
| 1973–1990 | Hét, Serényfalva |
| 1981–1988 | Királd |
| 1981–1990 | Gömörszőlős, Kelemér |
| Területi beosztása | |
| 1910-ig | Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás |
| 1910-1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás |
| 1923-1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás |
| 1938–1945 | Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás |
| 1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás |
| 1950–1961 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
| 1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék |
| 1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1920–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1910–1961 | Putnoki járás székhelye |
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.
A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kishont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.
A II. világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
[szerkesztés] Kulturális élet
Putnokon 2000. augusztus óta működik Tamás István költő vezetésével a Tóth Ede Alkotókör. A csoportban a gyermekektől az időskorúakig alkotói és előadói tevékenységgel foglalkoznak. Rövid idő alatt országos ismertségre tettek szert.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
- Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887-1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
- Bányász Művelődési Ház
- Serényi László tér
- Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
- Temetőkert - Itt található a Bányászemlékmű
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült
- Serényi kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
- Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
- Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette.
[szerkesztés] Ismert emberek
[szerkesztés] Putnokon születtek, éltek
- Itt született 1844. október 14-én Tóth Ede népszínműíró. A szülőháza helyén épült lakóházon emléktábla őrzi nevét. Putnoki élményei alapján írta A falu rossza című népszínművét.
- 1750-ben itt született Péczeli József református lelkész, költő, műfordító.
- Gróf Serényi Béla 1866-ban Pesten született.
- Kalniczky Endre református lelkész, honvédhadnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. 1830-ban született.
- 1922- ben itt született Karsai Elek történész, levéltáros
- 1955. szeptember 2-án itt született és itt is él Tamás István magyar költő, író, újságíró, a putnoki Tóth Ede Alkotókör elnöke.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Fécamp, Franciaország
Tiszolc, Szlovákia- Tornalja, Szlovákia
Nowy Zmigród, Lengyelország
Ludgerovice, Csehország
[szerkesztés] Irodalom
- Tóth Ede: A Falu rossza
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Tamás István: Összetartozás (Budapest, 2001 ISBN 963-007-265-3)
- Tamás István: Gömör kapujában (Putnok, 2004 ISBN 963-214-971-8)
- Tamás István - Frantisek Szűcs: A Sajó és a Rima mentén, 2010 ISBN 978-963-88714-5-9
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
