Putnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Putnok
Putnok látképe.JPG
A város látképe
Putnok címere
Putnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Ózdi
Jogállás város
Polgármester Tamás Barnabás (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3630
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 6810 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 196,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Putnok  (Magyarország)
Putnok
Putnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″
Putnok  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Putnok
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Putnok weboldala
A római katolikus templom
A Gömöri Múzeum

Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kishont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Putnokon 2000. augusztus óta működik Tamás István költő vezetésével a Tóth Ede Alkotókör. A csoportban a gyermekektől az időskorúakig alkotói és előadói tevékenységgel foglalkoznak. Rövid idő alatt országos ismertségre tettek szert.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Putnokon születtek, éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]