A falu rossza

A falu rossza
Adatok
Szerző	Tóth Ede
Műfaj	népszínmű
Eredeti nyelv	magyar
Premier dátuma	1875. január 15.
Premier helye	Nemzeti Színház
Díjak
Nemzeti Színház 1874. évi pályázatának nyertese

A falu rossza népszínmű három felvonásban, Tóth Ede legnépszerűbb műve. A Nemzeti Színház 1874. évi irodalmi pályázatán a huszonnégy benyújtott kézirat közül Tóth Edének ez a munkája nyerte el a száz arany pályadíjat.

Zenéje Erkel Gyulától való, de a dalbetéteket nem ő maga szerezte, hanem Simonffy Kálmán, Szentirmay Elemér és mások népdalaiból állította össze.

Személyek

• Feledi Gáspár, gazdag falusi földmívelő
• Lajos, Boriska, gyermekei
• Bátki Tercsi, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt
• Göndör Sándor, szolgalegény
• Finum Rózsi, menyecske
• Csapó, gazdaember
• Csapóné, Sulyokné, Tarisznyásné, módos asszonyok
• Egy öreg paraszt
• Megyei csendbiztos
• Kónya, kántortanító
• Gonosz Pista, bakter
• Gonoszné
• Cserebogár Jóska, szőlőpásztor
• Czene, cigányprímás
• Ádus, vén cimbalmos
• A "Makkhetes" korcsmáros
• Neje
• Jóska, béres

Cselekménye

A falu bírójának, Feledi Gáspárnak két gyermeke és egy neveltlánya van. Fia, Lajos épp a neveltlányt, Bátki Tercsit készül eljegyezni. Tercsi éveken át Göndör Sándor parasztlegény szerelme volt, aki még most is bolondul érte; a kocsmában duhajkodik, nem tud a szakításba belenyugodni. Feledi bíró a vígkedélyű, állandóan legények után járó Finum Rózsi által próbálja Sándor fejét elcsavartatni, de hiába. Göndör Sándor megjelenik a háznál, kérdőre vonja Tercsit és rálő, majd pisztolyát önmaga felé fordítja, de lefogják.

Amikor egy évvel később Göndör Sándor a fogságból hazajön, Tercsi és Lajos már házasok. Kora hajnalban Feledi kisebbik gyermeke, Boriska kimerészkedik az utcára, hogy meglesse a kocsmában dorbézoló Sándort, aki után régóta epekedik. A dolog nem marad titokban (Gonosz Pista meglátja őt és kikotyogja), apja dühében kitagadja. A folyóparton barangolva Boriska váratlanul a falut örökre elhagyni készülő Sándorral találkozik. Megvallja szerelmét, de a legény nem veszi komolyan, mire a lány a folyóba veti magát, Sándor meg ijedten utána. A bíró házában már azt hiszik, Boriska vízbefulladt (kendőjét Gonosz Pista megtalálta). Amikor Sándorral együtt megjön és bevallja szerelmét, a „falu rossza” pedig javulását ígéri, Feledi bíró áldását adja a párra.

Sikere

A falu rossza a közönség viharos tetszése mellett került színre a Nemzeti Színházban 1875. január 15-én. Azt követően az ország több színpadán is éveken át sikerrel játszották. A bemutató előadásán Göndör Sándort Tamási (Tamássy) József, Finum Rózsit Blaha Lujza, Gonosz Pistát Újházi Ede alakította. Az első vidéki előadás 1875. február 2-án volt Szegeden, és a század végéig az ország legtöbb színháza állandóan műsorán tartotta. Bécsben 1879-ben adták elő; lefordították román, szerb, szlovák és finn nyelvre is; oroszul 1894-ben játszották a moszkvai közönség előtt. Századik előadása 1886-ban volt a Népszínházban.

Értékeléséből

Mikszáth Kálmán megjegyzése: „Egy Tóth Ede kellett és egy Blaháné egyszerre, hogy a magyar népszínmű oly pompában tündököljön, mint ahogy tündökölt, s hogy necsak gyönyörködtessen idehaza, de hódítson is.”

Pintér Jenő véleménye: „Ebből a népszínműből, ha mindjárt stilizálva is, meg lehet ismerni a régi magyar falu egész életét. Alakjai kitűnő megfigyelő erőről tanúskodnak, jeleneteiben megelevenedik a sajóvidéki népélet számos jellemző mozzanata.”

Az 1960-as évek közepének irodalomtörténetéből: „A falu rosszával Tóth Ede végképp elvágta a műfaj igazi megújulásának lehetőségeit… A népszínmű Tóth Edének köszönhette, hogy elvesztette korábbi társadalombíráló jellegét, s holmi stilizált műfajjá vált...”, bár azért „bizonyos valóságábrázoló elemekkel gazdagította a műfajt”.

Ugyanebben az időből egy másik vélemény: „Tóth Ede Csepreghy sikerei után lépett fel, és kurta munkásságának van legalább annyi érdeme, hogy ő megpróbált visszakanyarodni a Szigligeti-féle kezdetekhez. Népszínművei, köztük a híres A falu rossza, olyanok ismét, mintha előfutárai lennének a – már soha meg nem születő – XIX. századi magyar népdrámának.”

Források

• Tóth Ede A falu rossza a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
• Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet. A dráma fejlődése c. alfejezet) (1930–1941) 
• Czibor János.szerk.: Vajda György Mihály: Színházi kalauz. Budapest: Gondolat Kiadó, 639–641. o (1962)