Gömörszőlős
| Gömörszőlős | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | É.Kovács Judit Éva[1] | ||
| Irányítószám | 3728 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 71 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 8,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gömörszőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gömörszőlős
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Gömörszőlős weboldala | |||
Gömörszőlős község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el. Aggtelektől 15 kilométerre, Miskolctól közúton 45 kilométerre északnyugatra, a szlovák határ mellett. Meglehetősen elzárt település.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
A régi neve Poszoba, szláv személynév. Írták: Pozoba, Pozuba, Puzaba alakban is. 1906-tól lett Gömörszőlős, régi, nagy kiterjedésű szőlőbirtokra utal.
[szerkesztés] Története
Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Az 1715. évi országos összeírás szerint adózó:Stephanus Varga, Gregorius Kovács, Andreas Fazekas, Stephanus Babus, Michael Szabo, Andreas Babus, Petrus Varga, Andreas Naszaray, Gregorius Szabo, Stephanus Fazekas. Az 1720. évi országos összeírás szerint adózó:Stephanus Fazekas, Michael Szabo, Andreas Babos, Petrus Vargha, Gregorius Kováts, Stephanus Babos, Martinus Kováts. Elemi csapások is gyakran érték, 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobának hívták (szlovák neve Posoba). Egykor Gömör-Kishont vármegyében a tornaljai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. Ettől kezdve a falu Borsod megyéhez és a putnoki, később az ózdi járáshoz tartozott. 1991-től önálló község. Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör-Kishont vármegye nevét.
1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
[szerkesztés] Környező települések
Kelemér 2 km-re. A legközelebbi város: Putnok 11 km-re.
[szerkesztés] Látnivalók
- Helytörténeti Gyűjtemény
- Szabadtéri Múzeum
- az Ökológiai Intézet Alapítvány Oktatóközpontja
- 108 éves gépsorral dolgozó gyapjúfeldolgozó műhely
- Református templom
- 1989-től GÖMÖRI MŰHELY művésztelep Máger Ágnes festőművész vezetésével
- A művésztelep 20 évfordulója alkalmából készült könyv: http://www.mageragnes.hu/content/gomori_muhely.pdf
- Bio gazdaság
[szerkesztés] Források
- Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás. Oldalszám: 19, 238, 239, 258, 259.
[szerkesztés] További információk
- Az Ökológiai Intézet Alapítvány önkéntes programjai a facebook-on
- Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány honlapja
- Szűcs István: Gömörszőlős, „ökofalu"
- Gömörszőlős az Észak-magyaroszági kastélyút honlapján
