Nyíri
| Nyíri | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Sátoraljaújhelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hutkai Sándor András[1] |
| Irányítószám | 3998 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 415 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 25,20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyíri
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nyíri
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,50043°, k. h. 21,44083° | |
Nyíri község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Miskolctól 88 kilométerre északkeletre.
Története [szerkesztés]
Nyírit 1270-ben említik először Nyri néven.. Sokáig a füzéri várhoz tartozott.
A falu egykori birtokosai a Hangácsi és az Ónody családok voltak.
A 20. század elején Nyíri birtokosa gróf Károlyi László volt.
Határában egykor huszita település volt, a 19. század elején pusztult el.
A monda szerint itt született Angyal Bandi, a betyár, aki az Ónody családból származott, és Ónody András néven látta meg a napvilágot.
Nyíri lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
A falu a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 569 lakosából 564 magyar volt, ebből 168 római katolikus, 50 görög katolikus, 344 református volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma 1802-ben épült.
Környező települések [szerkesztés]
Bózsva, Füzérkomlós, a legközelebbi város: Pálháza.
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
