Tornanádaska
| Tornanádaska | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Edelényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szucskó Péter[1] | ||
| Irányítószám | 3767 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 614 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 78,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tornanádaska
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tornanádaska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Tornanádaska weboldala | |||
Tornanádaska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A szlovák határ mellett fekszik, Aggtelektől 28, Szögligettől 11 kilométer távolságra. Közúton elérhető a 27-es főúton. A falu rendelkezik az országban a legészakibb fekvésű vasúti állomással (a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon).
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar nádas szóból származik. Az Árpád-korban Nádasd volt a település neve. A Torna névrész az egykori vármegye emlékét őrzi.
[szerkesztés] Története
Nádaska, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához dél-nyugotra egy mérfdnyire: 247 kath., 175 ref., 6 zsidó lak. Szép kastély és kert. Nagy gazdaság. Vendégfogadó. Fûrész- és liszt malmok a Bódva vizén. Szõlõje nem sok. F. u. gr. Gyulay. Ut. p. Rosnyó. (Fényes Elek, 1851)
A honfoglalás idején szlávok által már lakott település volt. Nevét írásban először egy 1280-ban kiadott adománylevél említi. A falu akkoriban Nádasd volt, majd később megkülönböztetésül a többi hasonló nevű falutól, lett Nádaska. 1905-ben lett Tornanádaska. Sokáig királyi birtok volt. Lakói 1570-ben a törökdúlás elől elmenekültek. A falu egy ideig néptelen volt és csak az 1600-as években népesült be újból. A falu barokk római katolikus temploma valószínűleg a középkori templom helyén vagy alapjain épült, 1776-ban. Az egy emeletes, 18. századi református harangtorony magányosan áll. 1793-ban Gyulay grófnő vendégeként a nádaskai kastélyban szállt meg Robert Townson tudós, angol utazó, aki magyarországi tanulmányútjáról 1797-ben Londonban megjelent könyvében elsőként említi meg az alsó-hegyi zsombolyokat.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 63%-a cigány, 37%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Hadik-kastély - középkori eredetű barokk kastély, mely többszöri átalakítáas után nyerte el mai formáját, jeleneleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként funkcionál
- Kecskevár - az egykori vár romjai a mai magyar-szlovák határon fekszenek, ezért éppúgy tartózónak vélik Tornanádaskához és a szlovák oldalon elhelyezkedő Szádudvarnokhoz
- Római katolikus templom - 1776-79 között barokk stílusban építették
- Református haranglábtorony
- Szent István-szobor[4]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
