Kázsmárk

Kázsmárk
Kázsmárk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig	Szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Bortnyik Béla
Irányítószám	3831
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	965 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	77,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kázsmárk Pozíció Magyarország térképén
Kázsmárk Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,27553°, k. h. 20,97430°48.27553, 20.9743

Kázsmárk község Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben.

Fekvése

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre található.

Megközelíthetősége

Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 5 km-rel balra letérve, egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 4 km-re található Halmajon van, a MÁV 90-es számú, Miskolc-Hidasnémeti közötti vonalán.

Története

A települést 1332-ben említették először Casmar, Kasmar néven.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben papját is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. Papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett. 1388-ban Alsó- és Felsőkázsmárk néven létezett.

A 17. században elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1711-ben egy pestisjárvány miatt a falu népessége kihalt, 1726-ban telepítették be újra. A 20. század elején Alsó- és Felsőkázsmárk Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Alsókázsmárknak 269 magyar lakosa volt, melyből 110 római katolikus, 104 református, 27 evangélikus volt. Felsőkázsmárk 394 magyar lakosából 163 római katolikus, 30 görög katolikus, 162 református volt. 1936-ban a két település, Alsó- és Felsőkázsmárk egyesült.

Népcsoportok

A település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakossága vallásilag igen megosztott. Római katolikusnak kb. 28,5%, reformátusnak kb. 22,5%, görög katolikusnak kb. 10,5%, míg evangélikusnak kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez kb. 3,5%, és nem válaszolt, illetve ismeretlen kb. 34,5%.

Római katolikus egyház: az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település a léhi plébánia filiája.

Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint anyaegyházközség.

Görög katolikus egyház: a Miskolci Apostoli Exarchátus (kormányzóság) Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település a csobádi görög katolikus parókiához tartozik, mint filia. A Kázsmárkon található görög katolikus kápolna titulusa: Szent Márk evangélista.

Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. A település evangélikus vallású lakosai a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Látnivalók

• Péchy-kúria: Az alsó szint ajtajának kőkeretén található felirat alapján 1786-ben épült, s 1802-ben újra/átépített, klasszicizáló késő barokk stílusban.
• Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban. 1667-ben és 1760-ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült.
• I-II. világháborús emlékmű.
• Görög katolikus (Szent Márk evangélista-) kápolna.

Testvértelepülés

• Szádudvarnok (Szlovákia)

Környező települések

Aszaló (9 km), Csobád (7 km), Detek, Léh, Rásonysápberencs, a legközelebbi város: Szikszó (12 km).

Források

• Györffy György: Abaújvármegye.

Külső hivatkozások

• Kázsmárk térképe