Járdánháza
| Járdánháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kovács Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 3664 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1832 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 162,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Járdánháza weboldala | |||
Járdánháza község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. Miskolctól közúton kb. 65 km-re nyugatra, Ózdtól 6 km-re délre található. A Hangony-patakba torkolló Hódos-patak völgyében, dombsági területen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A cseh hospesek által elfoglat terület eredetileg Arlóhoz tartozott. Neve Mocsolyás volt, s feltehetőleg korábban kialakult. Első írásos említése a Váradi Regestrumban történik 1221-ben. 1412-től számítva nevezik Járdánházának. Ekkor kapta meg a Járdánházi család birtokként a területet. A török 1555-ben elpusztította, hódoltsági terület, majd puszta lett. A török hódoltság után benépesült, de a Thököly felkelés idején újra puszta lett. A reformáció nem vert gyökeret, a lakosság római katolikus maradt mindvégig. 1882-ben kezdődött meg a szénbányászat. 1927-ben jött ki az utolsó csille szén, s ezzel fejeződött be a szénkitermelés. Az 1930-as évektől az Ózdi járáshoz tartozott, majd közös irányítás alatt állt Arlóval. Az 1990-es évek elejétől önálló község.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességek
- IV. Béla emlékkápolnája. A hagyomány szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve ezen a helyen pihent meg.
- Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1859-ben épült. Angyalok Királynéja Születésére szentelték fel.
[szerkesztés] Hírneves Járdánháziak
[szerkesztés] Környező települések
Arló 3 km-re, Borsodszentgyörgy 9 km-re. A legközelebbi város: Borsodnádasd 4 km-re.
[szerkesztés] Irodalom
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)

