Korlát (település)
| Korlát | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Abaúj–Hegyközi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Miklósné[1] | ||
| Irányítószám | 3886 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 294 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Korlát
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Korlát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,37786°, k. h. 21,24421° | |||
| Korlát weboldala | |||
Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj–Hegyközi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre.
Története [szerkesztés]
Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.
Nevét 1332-ben említették először az oklevelek Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi neveken.
A település nevét valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus-ról kaphatta.
Neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.
Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.
A település első ismert birtokosai a Láczi család tagjai voltak.
1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.
A településen Nicky György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.
A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.
Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.
Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görög katolikus, 273 református volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Domokos-Téglássy kúria
- Domokos-Hercor kúria
- Szepessy-kúria
- Református templom (gótikus, 15. század)
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Kováts Mihály - orvos, akadémikus, a kémia magyar úttörője (Korlát 1762 június 7 - Korlát 1851 június 21)
- Tama Ferenc- I.világháborúban elhunyt hős katona.
Környező települések [szerkesztés]
Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km).
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
