Korlát (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korlát
Korlát címere
Korlát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Jogállás község
Polgármester Kovács Miklósné[1]
Irányítószám 3886
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 324 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korlát  (Magyarország)
Korlát
Korlát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 21° 14′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 21° 14′ 39″
Korlát  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Korlát
Korlát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Korlát weboldala
Korát középkori temploma

Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.

Nevét 1332-ben említették először az oklevelek Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi neveken.

A település nevét valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus-ról kaphatta.

Neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.

Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.

A település első ismert birtokosai a Láczi család tagjai voltak.

1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.

A településen Nicky György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.

A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.

Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.

Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görög katolikus, 273 református volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Domokos-Téglássy kúria
  • Domokos-Hercor kúria
  • Szepessy-kúria
  • Református templom (gótikus, 15. század)

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kováts Mihály - orvos, akadémikus, a kémia magyar úttörője (Korlát 1762 június 7 - Korlát 1851 június 21)
  • Tama Ferenc- I.világháborúban elhunyt hős katona.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]