Martonyi (település)
| Martonyi | |||
 |
|||
| A római-görög katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vécsei István[1] | ||
| Irányítószám | 3755 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 486 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Martonyi
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Martonyi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,46943°, k. h. 20,76811° | |||
Martonyi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Szendrőtől 10 kilométerre, Miskolctól közúton 50 km-re északra található. Nevét szent Mártonról, templomának védőszentjéről kapta (mai jelentése: „Mártoné”). Először egy 1249-ben kelt okmányban említik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A terület már az őskorban is lakott volt. Az első írásos adat a településről 1249-ből származik. Ekkor Martonyi Szalonnához tartozó föld volt, amit az Örsúr nembéliek eladtak Tekus sárosi ispánnak és testvéreinek, és ekkor leírták határát.
1293-ban Mile határjárásban már mint falu szerepel. A település leghíresebb építménye a Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom.A Magyar Pálos Rendet az esztergomi Boldog Özséb alapította.
1402-től a Bebek család kezén találjuk a falut. A család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyert a falu határának ércbányáira. Az 1940-es évek végéig, működött a falu határában egy vasércbánya, melynek érctelepét - az ott talált tokos balta tanúsága szerint - a bronzkorban is fejthették. A Martonyiban üzemeltetett bányában 1951-ig összesen 166 ezer tonna barnavasércet termeltek ki, a Diósgyőri Vasgyár részére. A török korban hódoltsági terület lett. 1577-ben a települést hatalmas jégverés pusztította, s ekkor a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, így csak 1641 után hódoltak meg az egri Darat Izpáhia előtt.
A 19-20. században [szerkesztés]
A 19. század közepén több birtokos - így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok - kezén találjuk.
A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán.
Martonyi erdejében található a hármas határ, Borsod-Torna-Abaúj régi megyék találkozása. A településnek önálló képviselő testülete van, Szalonna és Meszes településsel körjegyzőségben működik.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Rakacai-tó. A településtől kb. 2 kilométerre található.
- A településen több 1900 körül épített falusi ház látható.
- A pálos kolostort martonyi nemesek, Thekus fiai alapították 1341-ben. 1347-re épült fel gótikus stílusban. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát János egri segédpüspök szentelte fel. A törökökkel vívott háborúk idején, 1550 körül vált lakhatatlanná. A 16. század vége óta romos. A kolostor templomának diadalíve és falai a 2001-es felújítás óta jó állapotban láthatók. A község névtáblájától 4 km-re álló építmény csodálatos környezetben közelíthető meg. Kiváló gyalogtúra azoknak, akik kedvelik a természetet.
- A római-görög katolikus templom különálló harangtornyával együtt 1988-ban épült Horváth János Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján. Egyedi, különleges építészeti megoldásával szépen illeszkedik a község panorámájába.
- A református templomot 1786-ban emelték a korábbi fatemplom helyén. Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka, és 1827-re épült újjá a fagalériás toronnyal, melyet 1907-ben alakítottak át a mai formájára. A templom mennyezete sík vakolt berendezéséből csak a copf szószéke eredeti.
http://www.martonyi.hu/martonyi-galeria.html
Környező települések [szerkesztés]
Meszes (6 km), Rakacaszend (12 km), Szalonna (5 km), Tornabarakony, Tornaszentandrás, Perkupa, a legközelebbi város: Szendrő 10 km.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Martonyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Források [szerkesztés]
- Légifotók a kolostorról
- Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 10.
