Rudabánya

Rudabánya
Az evangélikus templom légifotója
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Kazincbarcikai
Rang	város
Polgármester	Szobota Lajos (független)
Jegyző	dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző
Irányítószám	3733
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	2605 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	158,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudabánya Pozíció Magyarország térképén
Rudabánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48.37360° k. h. 20.62200°48.3736, 20.622
Rudabánya weboldala

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.

Története

A település közelében már az ókorban bányászati tevékenység folyt (melyet az ide betelepült kelták folytattak. Őket a szlávok követték, akik már a honfoglalás előtt is bányásztak a település környékén (Rudabánya neve is szláv eredetű: a 'Ruda' szláv szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut először egy 1299-ben kelt oklevél említi („Ruda” alakban). A 14. században jelentősen felfejlődött, a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált, s fénykorát is ebben az időszakban élte (a település polgársága pedig a 14. század közepén hatalmas, katedrális méretű, koragótikus stílusban épült, 33 méter hosszú templomot emeltetett). Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt. 1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök.

A bányászat és ezáltal Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. (mivel a település lakossága ekkoriban főleg mezőgazdasággal foglalkozott, a Felvidékről - elsősorban a Szepességből és Dobsináról - telepítettek be tapasztalt bányászokat). A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme. Az első világháború idején sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107 halt hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig tartották megszállva a német csapatok. A komolyabb harcok azonban elkerülték a térséget, így a környék súlyosabb károk nélkül (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel) megúszta a háborút.

A háborút követően a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a település (a kultúra, oktatás területén például) és a bányászat (vasércdúsítő üzem építése). A vasércbányászatot és -dúsítást 1985. december 31-én szüntették be, amely után a településről sokan elköltöztek. 2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.

Népcsoportok

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.

Nevezetességei

• Itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Dryopithecus brancoi (korábban Rudapithecus) maradványait.
• Református templom (gótikus, 14. század).
• Bányászati múzeum (2006-ban átépítették, fejlesztették. 2006 szeptemberétől Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma), amely a következő tárlatokból áll:
  • Bányászattörténeti gyűjtemény
  • Ásvány- és őslénygyűjtemény
  • Föld alatti bemutatóhely
• A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató, mely az ország egyik legmélyebb állóvize (hosszúsága körülbelül 300 méter, míg legnagyobb szélessége 80 méter).
• Rudabányán megtalált, és többnyire a helyi múzeumban őrzött ásványok (például azurit-malachit, termésréz).
• A dr. Lux Kálmán által tervezett, 1934-ben átadott evangélikus templom.

Gazdasági élete

1985 előtt itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája, valamint a bányászathoz kapcsolódó üzemek (ércdúsító) műdödtek a településen. Rudabányán dolgozzák fel a közeli Alsótelekesen kitermelt gipszet.

Politika

Rudabánya polgármestere a független Szobota Lajos 2002 októbere óta. 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (akit 2004-ben Rudabánya Díszpolgárává választottak ).

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagból áll, akik a következők :

• Szobota Lajos (polgármester)
• Veres Lajos (alpolgármester)
• Hadobás Sándor
• Papp András
• Szél Miklós
• Szögedi Szabolcs
• Vaszily Csaba

Közlekedés

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.

Korábban vasúton is rendszeres közlekedés folyt (naponta többször is indultak vasúti járatok Kazincbarcikára), de ezt 2007-ben megszüntették.

Oktatás, művelődés

• Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Altótelekes, Kánó) közösen tart fenn.
• A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).

Híres emberek

• Itt született 1725. október 16-án Gvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát, művelődési házat neveztek el róla. Szobra a református templom előtti téren található.
• Dr. Görgő Tibor (1892-1978), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934-ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált.
• Veres Lajos (1924-2011) Rudabányán született 1924. augusztus 11-én. Belsőépítész, formatervező. Kitüntetései: Munkácsy-díj (1973), Nívódíj (1979, 1980, 1984, 1986, 1987), Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (1990)
• Viktor Gyula (1933-2007) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg-készítő.

Hitélet

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom található. A település lakosságának nagy része római katolikus vallású, ezenkívül jelentős még a reformátusok és evangélikusok száma is.

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök pusztítása miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

Sport

A településen 7 salakos teniszpálya található, melyhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel. Ezenkívül Rudabánya még rendelkezik egy szintén salakos labdarúgó-pályával. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.

Testvérvárosa

• Dobsina, Szlovákia (2011)

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Rudabánya honlapja
• Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
• Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat
• Rudabánya a Vendégvárón
• Légifotók Rudabányáról