Rudabánya

Rudabánya
Az evangélikus templom légifotója
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás 2013-tól	Kazincbarcikai
Kistérség 2012-ig	Kazincbarcikai
Jogállás	város
Alapítás éve	1351 (városi rangra emelés)
Polgármester	Szobota Lajos (független)
Jegyző	dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző
Irányítószám	3733
Körzethívószám	48
Testvértelepülései	Dobsina, Szlovákia (2011) Borszék, Románia (2012)
Népesség
Teljes népesség	2488 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	151,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	266 m
Terület	16,46 km²
Földrajzi nagytáj	Északi-középhegység
Földrajzi középtáj	Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Rudabányai-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudabánya Pozíció Magyarország térképén
Rudabánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,37360°, k. h. 20,62200°48.3736, 20.622
Rudabánya weboldala

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban (2012. december 31-ig a Kazincbarcikai kistérségben). A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.

Története

A település közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a 'ruda' szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél. A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek.

Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez — mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett — a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme. Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, és közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok szállták meg. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek) és vele nőtt a falu. A vasércbányászatot és -dúsítást 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről. 2008. július elsején várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.

Népesség

Népcsoportok

Rudabánya népességének nemzetiségi megoszlása (a 2011-es népszámlálás alapján)
Nemzetiség	Lélekszám	Arány az össznépességhez viszonyítva
Magyar	2246 fő	85,76%
Cigány	323 fő	12,3%
Német	42 fő	1,6%
Szlovák	5 fő	0,19%
Lengyel	4 fő	0,15%
Összesen	2624 fő	100%

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.

Vallás

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A lakosok nagy része római katolikus vallású.

Rudabánya népességének vallás szerinti megoszlása (a 2011-es népszámlálás alapján)
Vallás, felekezet	Lélekszám	Arány az össznépességhez viszonyítva
Római katolikus	1139 fő	44,99%
Görög katolikus	43 fő	1,64%
Református	439 fő	16,73%
Evangélikus	19 fő	0,72%
Egyéb felekezet tagja	35 fő	1,33%
Vallási felekezethez nem tartozó	304 fő	11,58%
Ateista	11 fő	0,42%
Nem kívánt válaszolni	593 fő	22,59%
Összesen	2624 fő	100%

A református templom

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985) mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei

• Itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Dryopithecus brancoi (korábban Rudapithecus) maradványait.
• A református templom eredetileg gótikus stílusban épült; 14. századi vasajtaját a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik.
• A bányászati múzeumot 2006-ban átépítették, azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászatának történetét bemutatja. Részei:
  • Bányászattörténeti gyűjtemény
  • Ásvány- és őslénygyűjtemény
  • Föld alatti bemutatóhely
• A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.
• A Rudabányán talált ásványritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, csak néhányat sikerült megőrizni a helyi múzeumban (például azurit-malachitot és termésrezet).

Köztéri szobrok

• Ülő nő
• Bányász-dombormű
• Bányász hősi emlékmű
• Gvadányi József
• Mikoviny Sámuel
• Kossuth Lajos
• Turul-szobor

Gazdaság

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító). Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

Politika

Rudabánya polgármestere 2002 októbere óta a független Szobota Lajos. 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (őt 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választották).

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:

• Szobota Lajos (polgármester)
• Veres Lajos (alpolgármester)
• Hadobás Sándor
• Bartháné Béres Zsuzsanna
• Szél Miklós
• Szögedi Szabolcs
• Vaszily Csaba

Közlekedés

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (a Borsod Volán menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.

Korábban vasúton is rendszeres közlekedés folyt (naponta többször is indultak vasúti járatok Kazincbarcikára), de ezt 2007-ben megszüntették.

Oktatás, kultúra

• Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tart fenn.
• A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).

Híres emberek

Gvadányi József

• Itt született 1725. október 16-án Gvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát, művelődési házat neveztek el róla. Szobra a református templom előtti téren áll.
• Dr. Görgő Tibor (1892–1978), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934-ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált.
• Veres Lajos (1924–2011) Rudabányán született 1924. augusztus 11-én. Belsőépítész, formatervező. Kitüntetései: Munkácsy Mihály-díj (1973), Nívódíj (1979, 1980, 1984, 1986, 1987), Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (1990)
• Viktor Gyula (1933–2007) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg-készítő.

Sport

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub, valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai).

Testvértelepülések

• Dobsina, Szlovákia (2011)
• Borszék, Románia (2012)

Képgaléria

• 
• 
• 

  Légifotók a településről és környékéről

• 
• 
• 

Források

• Rudabánya honlapja
• Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
• Rudabánya az utazom.com honlapján
• Légifotók Rudabányáról
• Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
• Tiszáninneni Református Egyházkerület: A rudabányai református templom
• Vendégváró.hu: Református templom, Rudabánya