Imola (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imola
Imola címere
Imola címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Putnoki
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Osváth Katalin
Irányítószám 3724
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 86 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 5,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Imola (Magyarország)
Imola
Imola
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 13″, k. h. 20° 33′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 13″, k. h. 20° 33′ 03″
Imola (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Imola
Imola
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Imola törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. Miskolctól közúton kb. 45 kilométerrel északnyugatra található. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal határos.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi magyar népies imola szó jelentése hínár, mocsár, így a falu neve mocsaras területet jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 13. század vége, 14. század eleje körül alakult ki; nevével először egy 1344-ben kelt dokumentumban találkozhatunk. A régészek erről a faluról nevezték el „imolai típusúnak” a korai Árpád-kor uralkodó bucakemence-fajtáját: ennek alakja a fajszi típusú bucakemencéére hasonlít, de az imolai kohók melle nyitott, hatásfoka rosszabb volt. A salak nem folyt ki a kemencékből.

A törökök elpusztították; 1570-re teljesen elnéptelenedett. A 17. század második felében népesült be újra.

A török pusztítás hatása századokig tartott: 1427-ben még 18 jobbágyportája volt, 1548-ban már csak 2 zsellér- és 2 megégett portát jegyeztek fel. 1566-ban a törökök felégették a falut, 1570-re a falu teljesen elnéptelenedett.

A mai családok ősei a török vész után költöztek a faluban: a nemesi telkeken élő parasztságnak a birtokosok tetszésük szerint osztottak vetőföldet. 1741-ben a legtisztább nemesi falvak közé sorolták Imolát, ahol 7 kúriás nemes és 6 armális nemes lakott. 1784-ben 64 házban 75 család lakott, 366 fővel. 1890-ben a 72 lakóházban 371 lakos élt. A falu Gömör vármegyéhez tartozott.

A 20. század elejéig egy cserép- és téglagyár is működött a falutól nem messze, a patak felső folyásánál, ahol jó minőségű agyagot találtak. Az ott készült, időtálló, jellegzetes „hódfarkú” tetőcserepek máig több ház tetőjén láthatóak.

Az első világháború után, majd a '30-as években, a gazdasági világválság idején sokan elvándoroltak.

A második világháború is több csapást mért a településre, ahol szovjet katonákat szállásoltak el. Később a lakosság az egyre fokozódó városiasodás következtében csökkent tovább; Imolának ma alig 100 lakosa van.

Népesség, népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláson a település minden lakosa magyarnak vallotta magát.[2] 2003-ban 130 lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fallal kerített, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, késő barokk stílusú református templomát Brojek Ignác csetneki építőmester tervei alapján, 1785–86-ban emelték a középkori templom helyén. A régi, 1631-ben épített és 1785-ben lebontott épületből csak a mostani templom déli oldalának közepén álló, hagymakupolás, órapárkányos tornyot hagyták meg. A hajó belső mérete 9 m * 17 m. 1856-ban a tornyot megmagasították.

1785–86-ban készítették a 9 * 8 táblás, medallionos díszítésű, festett famennyezetet és a mellvédjein cédrusokat ábrázoló fakarzatokat is. A megromlott állapotú mennyezetet az ezredfordulón leszedték, még megmenthető régi táblákat a műemlékvédelem elszállította. Az új mennyezet festése az eredeti motívumokat próbálja követni. A késő barokk berendezés (festett padok, papi szék, koronás szószék) a többi helyen is olvasható évszám szerint ugyancsak 1786-ban készült. Az úrasztali edények 19. századiak, a harangot Losoncon öntötték 1835-ben.

  • Hagyományos népi építészet (több, perkupai stílusú ház a főutcán)
  • Gipszkristály-lelőhely
  • Középkori, legendák övezte földvárrom a falutól 2 km-re
  • Ördöglyuk víznyelő (a nemzeti park része, a várromtól nem messze)

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi városok:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. A nemzetiségi népesség száma 2001

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Imola honlapja
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.