Losonc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Losonc (Lučenec)
Lucenec Panorama3.jpg
Losonc látképe
Losonc címere
Losonc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang város
Első írásos említés 1247
Polgármester Alexandra Pivková
Irányítószám 984 01
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 27 790 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség 581 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 186 m
Terület 47,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Losonc (Szlovákia)
Losonc
Losonc
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 40′ 00″
é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 40′ 00″
Losonc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A római katolikus templom
A református templom (1853 Ybl Miklós)
A ház melyben Petőfi Sándor időzött
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonc témájú médiaállományokat.
Disambig gray.svg  Ez a szócikk Losoncról szól. Hasonló címmel lásd még: Kislosonc.

Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia Hungarorum [2]) város Szlovákiában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Rimaszombattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének eredete ismeretlen. Az eredetéről fellelhető megállapítások csupán feltevések. Ezen feltételezések egyike szerint elnevezése a lósánc kifejezéssel hozható összefüggésbe, amelyet azonban sem régészeti kutatások, sem fellelhető írott források nem támasztják alá. Hasonlóképpen megalapozatlan feltevésként jelentek meg a szláv néveredetére vonatkozó elképzelések, ugyanis szlovák névváltozata írott forrásban elsőként csak a 18. században fordul elő.

[szerkesztés] Története

Már a honfoglalás előtt település állt a helyén. A 12. században "Lutetia Hungarorum" néven a losoncapátfalvai apátság birtoka. 1247-ben említik először mai magyar nevén "Luchunch" alakban. Határában a Királydombra a 15. század középén a husziták emeltek erődítményt, mely alatt 1451-ben Hunyadi János vereséget szenvedett. A török időkben sokat szenvedett, mivel nem volt erődfala, végül 1640-ben a templomot fallal vehették körül. 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. A 17. században többször dúlták fel a seregek, mivel gyenge védművei nagyobb hadaknak nem állhattak ellen. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. 1944-ben környékén partizánharcok dúltak.

[szerkesztés] Népesség

  • 1910-ben 12 939 lakosából 10 634 magyar, 1675 szlovák és 428 német, 9 roma, 1 ruszin, 12 horvát, 18 szerb és 162 egyéb volt.
  • 1930-ban 15 459 lakosából 8725 csehszlovák, 4007 magyar, 889 német, 870 zsidó, 17 ruszin, 66 egyéb volt.
  • 1941-ben 14 987 lakosából 12 661 magyar, 1735 szlovák volt.
  • 1991-ben 28 861 lakosából 23 272 szlovák (80,6%), 4830 magyar (16,7%), 388 cigány, 194 cseh, 37 morva, 5 ukrán, 4 ruszin, 1 sziléz és 130 egyéb volt.
  • 2001-ben 28 332 lakosa közül már 23 127 (81,6%) szlovák, 3713 (13,1%) magyar, 656 roma, 173 cseh, 9 bolgár, 8 német, 7 ukrán, 7 orosz, 6 morva, 6 ruszin, 5 lengyel, 1 zsidó, 574 nem kiderített és 40 egyéb volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus temploma gótikus eredetű barokk épület, 1783-ban épült.
  • Mai református temploma ősét – a Szűz tiszteletére emelt templomot (alapjai láthatóak a templom alagsorában) – Szt. László király leánytestvérének fia Lambert építette. Ez Esterházy Pál nádor Mennyei Korona c. művében (1696) olvasható. Eszerint 1128-ban „épéttetett Losonczi Lambert nevű Magyar Országi Palatinus Losonczon az Boldogságos Szűz tiszteletire egy Templomot, melyben kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz…" A 15. században Jan Jiskra szerezte meg, aki erőd mintájára erősítette meg. 1590-ben az evangélikusok tulajdonában van, majd 1608-ban került a reformátusok tulajdonába. Az útleírásokban hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl Miklós tervei alapján újították fel, hanem Wagner János, pesti építész tervei szerint. A felújítás kezdetén 1851-ben belsejében sírokat találtak – abban arany-, ezüst ékszereket és szövetmaradványokat. A „Losonci kincs“-et a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, ahol az mai is megtekinthető. A város legszebb épülete, 2005-ben visszakerült a református egyház tulajdonába.
  • A református temető síremlékei. A temető legrégibb sírhelyén, a Ráday–kriptában nyugszik Ráday Pál (1677–1733). Kármán József (1769–1795) író sírhelyét az azonosítását követően 1897-ben avatták fel. Sükey Károly (1823–1852) író, tanár, honvéd háromrészes obeliszk síremlékét Losonc városa emeltette. Itt található még Csordás József (1861–1909) szobrászművész, sírkőfaragó obeliszkje, Szabó Gyula (1907–1972) festőművész sírhelye, Lukáts Mihály (1773–1837) prédikátor sírköve is.[3]
  • Evangélikus temploma 1859-ben épült késő klasszicista stílusban, az 1784-ben épített korábbi templom helyén.
  • A katolikus plébánia a 18. század végén épült.
  • A Vigadó épülete 1816-ban épült, 1856-ban átépítették.
  • A városháza 1900-ban épült szecessziós stílusban.
  • Petőfi-emléktábla.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Társadalmi szervezetek

  • Magyar-Szlovák Baráti Társaság.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Magyarország Pápa

Magyarország Salgótarján (2003-)

Csehország Louny - Csehország

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Lelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. pp.
  3. ↑ Puntigán József írása a Vasárnap 2005. május 6-i lapszámában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Irodalom

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Losonc&oldid=10761394”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken