Losonc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Losonc (Lučenec)
Lucenec Panorama3.jpg
Losonc látképe
Losonc címere
Losonc címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang város
Első írásos említés 1247
Polgármester Alexandra Pivková
Irányítószám 984 01
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 28 475 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 596 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 186 m
Terület 47,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Losonc (Szlovákia)
Losonc
Losonc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 40′ 00″
Losonc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A római katolikus templom
A református templom (1853 Ybl Miklós)
A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonc témájú médiaállományokat.

Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia Hungarorum [2]) város Szlovákiában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete ismeretlen. Az eredetéről fellelhető megállapítások csupán feltevések. Ezen feltételezések egyike szerint elnevezése a lósánc kifejezéssel hozható összefüggésbe, amelyet azonban sem régészeti kutatások, sem fellelhető írott források nem támasztják alá. Hasonlóképpen megalapozatlan feltevésként jelentek meg a szláv néveredetére vonatkozó elképzelések, ugyanis szlovák névváltozata írott forrásban elsőként csak a 18. században fordul elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a honfoglalás előtt település állt a helyén. A 12. században "Lutetia Hungarorum" néven a losoncapátfalvai apátság birtoka. 1247-ben említik először mai magyar nevén "Luchunch" alakban. Határában a Királydombra a 15. század középén a husziták emeltek erődítményt, mely alatt 1451-ben Hunyadi János vereséget szenvedett. A török időkben sokat szenvedett, mivel nem volt erődfala, végül 1640-ben a templomot fallal vehették körül. 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. A 17. században többször dúlták fel a seregek, mivel gyenge védművei nagyobb hadaknak nem állhattak ellen. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. 1924-1938 között református teológia működött. 1944-ben környékén partizánharcok dúltak.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 12 939 lakosából 10 634 magyar, 1675 szlovák és 428 német, 9 roma, 1 ruszin, 12 horvát, 18 szerb és 162 egyéb volt.
  • 1930-ban 15 459 lakosából 8725 csehszlovák, 4007 magyar, 889 német, 870 zsidó, 17 ruszin, 66 egyéb volt.
  • 1941-ben 14 987 lakosából 12 661 magyar, 1735 szlovák volt.
  • 1991-ben 28 861 lakosából 23 272 szlovák (80,6%), 4830 magyar (16,7%), 388 cigány, 194 cseh, 37 morva, 5 ukrán, 4 ruszin, 1 sziléz és 130 egyéb volt.
  • 2001-ben 28 332 lakosa közül már 23 127 (81,6%) szlovák, 3713 (13,1%) magyar, 656 roma, 173 cseh, 9 bolgár, 8 német, 7 ukrán, 7 orosz, 6 morva, 6 ruszin, 5 lengyel, 1 zsidó, 574 nem kiderített és 40 egyéb volt.
  • 2011-ben 28 475 lakosából 19 895 szlovák, 2660 magyar, 219 roma, 110 cseh, 13 ukrán, 8-8 lengyel és bolgár, 7-7 ruszin és orosz, 6 német, 4 morva, 2-2 zsidó és szerb, valamint 55 egyéb és 5479 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma gótikus eredetű barokk épület, 1783-ban épült.
  • Mai református temploma ősét – a Szűz tiszteletére emelt templomot (alapjai láthatóak a templom alagsorában) – Szt. László király leánytestvérének fia Lambert építette. Ez Esterházy Pál nádor Mennyei Korona c. művében (1696) olvasható. Eszerint 1128-ban „épéttetett Losonczi Lambert nevű Magyar Országi Palatinus Losonczon az Boldogságos Szűz tiszteletire egy Templomot, melyben kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz…" A 15. században Jan Jiskra szerezte meg, aki erőd mintájára erősítette meg. 1590-ben az evangélikusok tulajdonában van, majd 1608-ban került a reformátusok tulajdonába. Az útleírásokban hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl Miklós tervei alapján újították fel, hanem Wagner János, pesti építész tervei szerint. A felújítás kezdetén 1851-ben belsejében sírokat találtak – abban arany-, ezüst ékszereket és szövetmaradványokat. A „Losonci kincs“-et a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, ahol az mai is megtekinthető. A város legszebb épülete, 2005-ben visszakerült a református egyház tulajdonába.
  • A református temető síremlékei. A temető legrégibb sírhelyén, a Ráday–kriptában nyugszik Ráday Pál (1677–1733). Kármán József (1769–1795) író sírhelyét az azonosítását követően 1897-ben avatták fel. Sükei Károly (1823–1854) író, tanár, honvéd háromrészes obeliszk síremlékét Losonc városa emeltette. Itt található még Csordás József (1861–1909) szobrászművész, sírkőfaragó obeliszkje, Szabó Gyula (1907–1972) festőművész sírhelye, Lukáts Mihály (1773–1837) prédikátor sírköve is.[3]
  • Evangélikus temploma 1859-ben épült késő klasszicista stílusban, az 1784-ben épített korábbi templom helyén.
  • A katolikus plébánia a 18. század végén épült.
  • A Vigadó épülete 1816-ban épült, 1856-ban átépítették.
  • A városháza 1900-ban épült szecessziós stílusban.
  • Az 1925-ben átadott, jelenleg (2012) romos állapotban lévő neológ zsinagóga korának legnagyobb ilyen épülete volt Szlovákiában.[4]
  • Petőfi-emléktábla.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar-Szlovák Baráti Társaság.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország Pápa

Magyarország Salgótarján (2003–)

Csehország Louny - Csehország

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]