Fűrész (település)
| Fűrész (Píla) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1456 |
| Polgármester | Milan Dobrocký |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 272 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Terület | 7,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 19° 30′ 26″ | |
| é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 19° 30′ 26″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fűrész (szlovákul Píla) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 272 lakosából 263 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Losonctól 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 14. században keletkezett, 1456-ban említik "Fyryz" alakban először. 1502-ben "Fyreez" néven szerepel az írott forrásokban. A divényi uradalom része volt. A 18. század első felében egy árvíz elpusztította. 1828-ban 24 házában 142 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "FÛRÉSZ. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Divinynek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, tulajdonságai hasonlítanak Bolgaromhoz, harmadik Osztálybéli" [2]
Fényes Elek szerint "Fürész, tótul Pila, tót falu, Nógrád vmegyében, Vámos falutól 1/2 a bányavárosi országuthoz pedig félnegyed órányira, egy szük és mély völgyben. E helyen hajdan fürészmalmok voltak, s innen vette nevét. Határa 1700 hold, u. m. 10 h. belsõség, 1057 h. szántó, 244 h. rét, 380 h. erdõ, 9 h. árkos tér. Urbéri szántó van 46, rét 20 hold; lakosok kezén levõ irtási szántó 1007 h., rét 206 hold; majorsági belsõség 2, föld 2, rét 18, erdõ 380 hold. Földje agyagos, a hegyeken könnyü de köves. Népessége 66 r. kath., és 330 ágostai. A helységen keresztül folyik a Fürész patak, s a falu alatt egyesül a Kriványi patakkal. Malma van a Fürész völgyében. Birtokosa id. gr. Zichy Ferencz mint senior, és gr. Kálnoky Gusztáv." [3]
1910-ben 758, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
2001-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

