Fábry János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fábry János
Fábry János.JPEG
Született 1830. július 31.
Losonc
Elhunyt 1907. december 30. (77 évesen)
Rimaszombat
Foglalkozása muzeológus, botanikus, pedagógus

Fábry János (Losonc, 1830. július 31.Rimaszombat, 1907. december 30.) magyar muzeológus, botanikus, tanár, iskolaigazgató, múzeumigazgató.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Selmecbányán végezte. Losoncon Szilniczky Mihály tanár megkedveltette vele a botanikát. A természetrajzot Eperjesen végezte Hazslinszky Frigyes Ákos és Vandrák András irányítása alatt. Az 1848-49-es szabadságharcban mint honvédtüzér, majd mint térparancsnoksági segédtiszt vett részt. A világosi fegyverletétel után Jánosiban (Gömör megye) mint nevelő működött. 1850-ben az osgyáni evangélikus gimnázium tanára lett. 1854-ben a Bécsi Egyetemen fizikai, kémiai és geológiai tanulmányokat folytatott. Az osgyáni és rimaszombati gimnáziumok egyesítése után rendes tanári működését a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban folytatta. Többször az igazgatói hivatalt is viselte. Tanítványa volt Mikszáth Kálmán is, aki kedves tanáráról a Kovászember, valamint a Fábry János című novellában és a Vasárnapi Ujságban írt nekrológja is megemlékezik. Harmincnégy évig az összes természettudományi tantárgyat tanította. Közben beszerezte a szakokhoz nélkülözhetetlen tanszereket és gyűjteményeket. Az 1868-1890-es időszakban fenntartott és igazgatott egy államilag segélyezett felsőbb leányiskolát.

Az Egyesült Protestáns Gimnázium és a (volt megyei) Gömör-Kishonti Múzeum tevékenysége kezdetben szorosan összekapcsolódott. A múzeum igazgatói tisztségét rendre a gimnázium tanárai töltötték be. Első, alapító igazgatója Fábry János, őt követte a szepességi származású Loysch Ödön, majd Fábián Vilmos és végül Holéczy Miklós.

Fábry János tevékenyen részt vett több tudományos és kulturális egyesületben, észlelője volt a rimaszombati meteorológiai állomásnak. 1882 szeptemberében megalapította a Gömöri Múzeumot (az első kiállítást 1913. május 18-án nyitották meg) és a Múzeum Egyesületet, amely egészen 1951-ig létezett, majd a rendszerváltás után felújította a tevékenységét. Flóraművei szorgalmas gyűjtés eredménye, de sok téves adatot is tartalmaznak. Növénygyűjtésének 42 évi eredményét rendezett herbáriuma foglalta magában, melynek ma kisebb része Kolozsvárott és a Gömör-Kishonti Múzeumban, nagyobb része a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban található. Megalapította és fejlesztette a múzeum régiség és éremgyűjteményét.

Az 1850-60-as években dolgozott a Hon, Vasárnapi Ujság és a Politikai Ujdonságok című lapokkal. Botanikai cikeket közölt a Magyar Növénytani Lapokba (róla nevezte el Richter Aladár a szeder új fajtáját: Rubus Fabryi Richt. Al.). Ezeken kívül állandó munkatársa volt a Gömör, Gömöri Közlöny, Rozsnyói Hiradó, Gömör-Kishont stb. hetilapoknak és a Magyar Nyelvőrnek; névvel, névtelenül vagy álnévvel írt vezércikkeket, ismeretterjesztő cikkeket és tárcákat, nekrológokat és egyéb közérdekű cikkeket. 1897-ben vonult vissza, azután még tíz évig élt növényeivel bíbelődve.

Fábry Jánosnak négy lánya született és egyetlen fiúgyermeke, Fábry Zoltán, aki később Rimaszombat város rendőrparancsnoka volt (meghalt 1943-ban, eltemetve Rimaszombatban). Unokája, ifj. Fábry Zoltán huszárőrnagy, született 1911-ben Rimaszombatban, meghalt 1951-ben Budapesten. Koncepciós perben kivégezték, a Nemzeti Pantheon 298-as parcellájában nyugszik. Posztumusz rehabilitálták és 1991-ben huszárezredesi rangra előléptették. Fábry Jánosról 1990 után a rimaszombati Gömör Kishonti Múzeum Egyesület díjat nevezett el, amelyet 2008-ban a Fábry család kapott. Azt az ükunoka, a magyarországi Nagyvázsony polgármestere, Fábry Szabolcs vette át. Fábry János nevét ma a díj mellett az általa alapított múzeum elől induló belvárosi főutca neve őrzi Rimaszombatban.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Igénytelen szó a hazai füvészet érdekében. Magyar Sajtó, 1857. 248. sz.
  • Rimaszombat viránya. Rimaszombati Gimn. Ért. 1858–59
  • Adalékok a dísznövények történetéhez. Rimaszombati Gimn. Ért. 1858–59
  • A szőlő története. Vasárnapi Ujság 1863
  • Az állattan elemei. Gymnasiumok és ipartanodák alsóbb osztályainak használatára. Pest, 1864
  • A növénytan elemei. Gymnasiumok és ipartanodák alsóbb osztályai számára. Pest, 1865
  • Gömörmegye viránya. Pest, 1867 (Különnyomat a Gömör és Kishont egyesült vármegyék leirása c. munkából)
  • A Gömörmegyei Múzeum múltja és jelene. Rimaszombat, 1905

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fábry János témájú médiaállományokat.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  Online hozzáférés
  • Richter Aladár: Fábry János. Erdélyi Múz. Egylet Évk. 1903
  • Klein Gyula: Fábry János. Növénytani Közlemények 1908
  • Magyar életrajzi lexikon 1000-1990

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]