Gergelyfalva
| Gergelyfalva (Gregorova Vieska) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Mária Gáfriková |
| Irányítószám | 985 56 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 267 m |
| Terület | 4,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gergelyfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 23′ 08″, k. h. 19° 34′ 58″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gergelyfalva (szlovákul Gregorova Vieska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 149 lakosából 141 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Losonctól 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 14. század elején keletkezett, 1393-ban "Gergurgalua" alakban említik először. 1467-ben "Gergerfalva" néven szerepel. A divényi váruradalom része volt. 1828-ban 45 házában 263 lakos élt, akik mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "GERGELYFALVA. Viszka, Gregova. Tót falu Nógrád Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Gátsfalvához közel, ’s ennek filiája, Tugár vize mellett, határja hegyes, követses, a’ Gátsi Fabrikához közel lévén, jó módgya van a’ keresetre, agyagja tserép edény készítésre jó, ’s leg inkább ez által élõsködnek, vagyonnyait is illendõ áron el adhattyák, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gergelyfalva, tót falu, Nógrád vmegyében, határa északi oldalán fekvõ nagy hegyei közül jövõ keskeny völgyben, ott hol az a falu alatt széles térséggé válik, dombos és árkos helyen, ut. p. Gácstól egy kis óra. Lakja 260 ágostai, 16 kath., 4 zsidó. Az ágostaiak a Tamási, katholikusok Gácsi anyaegyházhoz tartoznak. Határa 1092 hold, mellybõl beltelek 36, szántó 366, rét 45, legelõ 171, cseplés erdõ 474. Egész urb. telek 12. Földje agyagos, kavicsos, néhol vadvizes, legjobban termi a buzát, burgonyát, zabot és vörös lóherét. Lakosai tavasszal sok juhot vesznek, s télire eladják, gyapjából a nõk durva posztót készitenek. Sok fazekas. Van 2 patakja. Birják h. Eszterházy, gr. Kálnoky, gr. Zichy senior, gr. Zichy Károly, gr. Révay kisasszony, b. Orczy, b. Kemény Simon, Petrovay Farkas, Skultety, Huszár József. " [3]
1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
2001-ben 151 lakosából 132 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
 |
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
