Kotmány
| Kotmány (Kotmanová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Turisztikai régió | Nógrád (Szlovákia) |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Ľubomír Božik |
| Irányítószám | 985 53 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 329 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 301 m |
| Terület | 16,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kotmány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 19° 34′ 50″ | |
| Kotmány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kotmány (1899-ig Kotman-Lehota, szlovákul Kotmanová, korábban Dobročská Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 329 lakosából 270 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Losonctól 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut a 14. században alapították a divényi uradalom területén, 1393-ban említik először "Kothmanlehutaya" néven. 1469-ben "Koczyklehota" alakban szerepel. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 18. században a határban lévő üveghutában dolgoztak. 1828-ban 52 háza és 328 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír: "Kotman-Lehota, tótul Kotmanova, tót falu, Nógrád vmegyében, egy szűk és igen mély völgyben, ős erdők közt, Szinóbánya, Málnapataka, Miklósfalva, Dobrocs helységektől környezve, ut. p. Losoncz. Határa 3102 hold, mellyből belsőség 28, szántóföld 1156, rét 380, erdő 1524, árkos tér 14 hold. Majorság csupán az erdő; irtványi szántó 1016, rét 260 hold; a többi urbériség. Az irtványi földektől és rétektől szinte a dobrocsi evangélikus templom húzta a dézsmát. Földje a völgyben agyagos, a hegyeken porhó de köves; termékei: rozs, árpa, zab, burgonya, borsó és pohánka. Erdeje bikk. Főleg a juh-, aztán szarvasmarha-tenyésztés gyakoroltatik. Lakja 633 ágostai, kik a dobrocsi anyaegyházhoz tartoznak. Patakja pisztránggal bővelkedik. A divényi uradalomhoz tartozik." [1]
1910-ben 707, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
2001-ben 360 lakosából 357 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Klasszicista kúriája a 18. század végén épült.
- Az üveghuta épülete a 18. századból.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
