Rózsaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsaszállás (Ružiná)
Ružiná - kostol sv. Františka.jpg
Helyi katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang község
Első írásos említés 1499
Polgármester Jozef Líška
Irányítószám 985 52
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 870 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 268 m
Terület 10,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsaszállás (Szlovákia)
Rózsaszállás
Rózsaszállás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 45″, k. h. 19° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 45″, k. h. 19° 33′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rózsaszállás (1899-ig Rózsa-Lehota, szlovákul: Ružiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban, Losonctól 16 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 14. században keletkezett, 1499-ben "Rosalehota" néven említik először. A divényi váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 55 házában 420 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitet találtak. Ettől kezdve lakóinak egy része bányász volt. A bányászat az 1950-es években szűnt meg.

Fényes Elek szerint "Rózsa-Lehota, tótul Ruzsina, tót falu, Nógrád vmegyében, Divényhez 1/2 órányira: ut. post. Losoncz. – Határa 2109 hold, mellyből belsőség 39 h., szántóföld 617 h., rét 253 h., erdő 1200 hold. Ebből ismét urbéri beltelek 28, szántó 552, rét 138 hold; majorsági belsőség 11, szántó 65, rét 115, erdő 1200 hold. Földe dombokon s hegyeken, rétjei völgyben, bikkes és tölgyes erdeje kősziklás hegyeken fekszik. A föld agyagos és köves; müvelés mellett terem kevés tiszta buzát, több rozsot, árpát, zabot, és burgonyát. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, és erősen fuvaroznak mindenfelé, s azért vagyonosok. – Lakja 501 lélek, kik közt 498 kath., 3 evang., a kath. a divényi anyaegyházhoz tartozván. Van itt 4 hegyi patak, s a helység nyugoti oldalán egy hegyláncz, mellyben nevezetes mészbányák találtatnak, honnan legjobb igen fejér, erős és tiszta mész nagy mennyiségben égettetik. Mostani földesura a helységnek gróf Zichy József." [2]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Rózsaszállás. (Azelőtt Rózsa-Lehota.) A budapest–ruttkai vasútvonal közelében fekvő kisközség. Házainak száma 72, lakosaié 487, a kik tótajkúak, róm. kath, vallásúak. Postája Divény, távírója és vasútállomása Lónyabánya. E község már a középkorban szerepel. Az 1548. évi adóösszeírás szerint a Lossonczy család birtokában találjuk. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között van felsorolva, 12 adóköteles házzal. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a födesura. 1715-ben két magyar és 10 tót, 1720-ban 2 magyar és 14 tót háztartását írták össze. 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Zichy Károly volt az ura. Ő építtette azt a kúriát is, mely jelenleg Forgách Jánosé, a ki most a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1755-ben épült, de 1860-ban megújították. A község határában mészkő-, márvány- és elsőrendű magnezitkőbányák vannak." [3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 546, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 857 lakosából 852 szlovák volt.

2011-ben 870 lakosából 795 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsaszállás témájú médiaállományokat.