Rózsaszállás
| Rózsaszállás (Ružiná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1499 |
| Polgármester | Ondrej Baline |
| Irányítószám | 985 52 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 870 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 80 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 268 m |
| Terület | 10,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rózsaszállás
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 25′ 45″, k. h. 19° 33′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rózsaszállás (1899-ig Rózsa-Lehota, szlovákul Ružiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban, Losonctól 16 km-re északnyugatra. 2011-ben 870 lakosából 795 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település a 14. században keletkezett, 1499-ben "Rosalehota" néven említik először. A divényi váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 55 házában 420 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitet találtak. Ettől kezdve lakóinak egy része bányász volt. A bányászat az 1950-es években szűnt meg.
Fényes Elek szerint "Rózsa-Lehota, tótul Ruzsina, tót falu, Nógrád vmegyében, Divényhez 1/2 órányira: ut. post. Losoncz. – Határa 2109 hold, mellybõl belsõség 39 h., szántóföld 617 h., rét 253 h., erdõ 1200 hold. Ebbõl ismét urbéri beltelek 28, szántó 552, rét 138 hold; majorsági belsõség 11, szántó 65, rét 115, erdõ 1200 hold. Földe dombokon s hegyeken, rétjei völgyben, bikkes és tölgyes erdeje kõsziklás hegyeken fekszik. A föld agyagos és köves; müvelés mellett terem kevés tiszta buzát, több rozsot, árpát, zabot, és burgonyát. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, és erõsen fuvaroznak mindenfelé, s azért vagyonosok. – Lakja 501 lélek, kik közt 498 kath., 3 evang., a kath. a divényi anyaegyházhoz tartozván. Van itt 4 hegyi patak, s a helység nyugoti oldalán egy hegyláncz, mellyben nevezetes mészbányák találtatnak, honnan legjobb igen fejér, erõs és tiszta mész nagy mennyiségben égettetik. Mostani földesura a helységnek gróf Zichy József." [2]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Rózsaszállás. (Azelőtt Rózsa-Lehota.) A budapest–ruttkai vasútvonal közelében fekvő kisközség. Házainak száma 72, lakosaié 487, a kik tótajkúak, róm. kath, vallásúak. Postája Divény, távírója és vasútállomása Lónyabánya. E község már a középkorban szerepel. Az 1548. évi adóösszeírás szerint a Lossonczy család birtokában találjuk. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között van felsorolva, 12 adóköteles házzal. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a födesura. 1715-ben két magyar és 10 tót, 1720-ban 2 magyar és 14 tót háztartását írták össze. 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Zichy Károly volt az ura. Ő építtette azt a kúriát is, mely jelenleg Forgách Jánosé, a ki most a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1755-ben épült, de 1860-ban megújították. A község határában mészkő-, márvány- és elsőrendű magnezitkőbányák vannak." [3]
1910-ben 546, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
2001-ben 857 lakosából 852 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.
|
|||||||||||
